Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...beérkezett ajánlatok bírálatának mellőzése, illetve a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása is szigorú szabályokhoz kötött.A Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok bírálatának kötelezettsége terheli az ajánlatkérőt, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Közbeszerzési eljárás mellőzése

Kérdés: Utólag van módunk arra, hogy jogorvoslattal megtámadjuk a szerződéskötést, amennyiben Kbt. mellőzésével kötötték azt a felek?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslati eljárás megindítására vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 148-150. §-ai tartalmazzák. Ezek szerint jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő, a részvételre jelentkező, vagy az egyéb érdekelt nyújthat be, akinek jogát vagy jogos érdekét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás szabályai szerint a nyertesre vonatkozó döntés az eljárás lezárását jelenti, az ajánlatkérő a Kbt. 79. § (1) és (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezés megküldésével tájékoztatja az ajánlattevőket (minden ajánlattevőt egyidejűleg)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Közbeszerzési eljárás felfüggesztése

Kérdés: Felfüggeszthetjük a közbeszerzési eljárásunkat az Ákr. alapján, ha olyan előzetes vitarendezési kérelem érkezik, amelynek eldöntéséhez több tényezőt kell megvizsgálni, és nem elég a 3 munkanap a kérelem megválaszolására?
Részlet a válaszából: […] ...válaszoljuk meg, egyrészt az Ákr. és a Kbt. viszonya tekintetében, valamint megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy egy közbeszerzési eljárás felfüggesztése lehetséges-e az ajánlatkérő részéről.A Kbt. rendelkezéseinek alkalmazása nehézséget okozhat abból a szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Verseny újranyitása vészhelyzeti szabályozás alkalmazásával

Kérdés: Keretmegállapodásban a versenyújranyitás összegzésének kiküldésére akkor kerül sor, amikor a 357/2022. (IX. 19.) vészhelyzeti kormányrendelet már hatályba lépett. Ebben az esetben kell szerződéskötési moratóriumot alkalmazni, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás veszélyhelyzeti eltérő szabályairól szóló 357/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet (7. §) hatályba léptető rendelkezése értelmében a rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését megelőzően indult közbeszerzési eljárások alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Korai szerződéskötés

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő korábban köti meg a szerződést, és közben jogorvoslati eljárás indult, mindenképp érvénytelenséget állapít meg a Közbeszerzési Döntőbizottság?
Részlet a válaszából: […] ...megkötésére a jogorvoslatra rendelkezésre álló időszak alatt nincs lehetőség, csak abban az esetben, amennyiben a Kbt. eleve nem határoz meg moratóriumi időszakot. Ha az ajánlatkérő elszámolja magát, nem számít jogorvoslatra, vagy bármely más rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 141. §-a egyértelműen rögzíti, hogy milyen okból kerülhet sor a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítására, és hogy az ajánlatkérőnek ebben az esetben hogyan kell eljárnia, milyen magatartást kell tanúsítania. A 141. § (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Eljárás szerződéskötési határidő elmulasztása esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az összegezéstől számított (60 nap) ajánlati kötöttség ideje lejárt, és a nyertes ajánlattevő még nem írta alá a szerződést? (Ajánlati biztosíték nem került kiírásra az eljárás során.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőnek szerződéskötési kötelezettsége van. Mivel az elmúlt időszakban több olyan közbeszerzési jogorvoslati eljárás is történt, melyben elmarasztalták az ajánlattevőt a szerződés aláírásának elmaradása miatt, javasoljuk igazolható módon felhívni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Visszalépés szerződéskötéstől járványhelyzetre hivatkozással

Kérdés: Lehet-e hivatkozni a szerződés megkötésétől való visszalépés esetében a létező és releváns Covid-helyzetre?
Részlet a válaszából: […] ...adott eset összes körülménye dönti el, hogy valójában miért nem képes a nyertes ajánlattevő teljesíteni. Arra minden körülmények között figyelemmel kell lenni, hogy az ajánlattevőnek megfelelő módon kell kimentenie magát mindamellett, hogy a Covid-helyzetre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzététele

Kérdés: A D. 417/2020. számú döntésben szerepel az a tényállás, amiért az ajánlatkérő bírságot kapott a következők szerint: "A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 103. § (5) bekezdésében rögzített követelménynek azzal, hogy a szerződéskötést megelőzően nem, csak azt követően, két évvel később tett közzé önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt." Ez pontosan milyen hirdetmény, amelyet az ajánlatkérő ezek szerint nem tett közzé? Kire nézve kötelező a közzététel?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 103. §-ának (5) bekezdésében egy adott hirdetmény nélküli tárgyalásos jogalapra – Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pont – utal, ugyanakkor a 137. § (2) bekezdése szerint kifejezetten a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.
1
2
3
7