Előzetes piaci konzultáció

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében kérdezni is lehet, vagy csak véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes piaci konzultáció célja a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerint elsősorban a gazdasági szereplők tájékoztatása, a minőségi eljárás-előkészítés:"28. § (4) A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Alvállalkozók bevonása

Kérdés: Ajánlattevőként szeretnénk ajánlatot benyújtani egy önkormányzati tenderen. Az ajánlatkérő előírta, hogy jelöljük meg a szerződés teljesítésében közreműködő, tervezett alvállalkozóinkat a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján. Tárgyalunk a potenciális alvállalkozókkal, de még nem tudjuk megadni név szerint, kiket is vonunk be, mert ez a tárgyalásaink eredményétől függ. Elegendő lehet az érvényes ajánlattételhez, ha csak a 10% feletti alvállalkozóinkat jelöljük meg?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó törvényi előírások jelentősen enyhültek 2022-ben, és a korábbi szabályozással ellentétben a jelenleg hatályos Kbt. már nem tesz különbséget az alvállalkozók között a teljesítésben való részvételi arányuk alapján, másképpen fogalmazva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Ajánlati biztosíték teljesítésének elmaradása, hibája

Kérdés: Az ajánlatkérő önkormányzat ajánlati biztosítékot írt elő az eljárásban, mely átutalással, bankgaranciával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított kezességvállalással teljesíthető. Az ajánlattételi határidő lejárta napján az egyik ajánlattevő utalása nem teljesült az ajánlatkérő Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára, a banki rendszer meghibásodása miatt, így az utalásról az igazolást sem tudta benyújtani az ajánlatában. A bank a rendszerhibáról nyilatkozatot is kiadott. Hiánypótolható-e az ajánlati biztosíték befizetésének az igazolása, illetve a biztosíték utólagos rendezése? Elfogadható az, ha az ajánlattevő az önkormányzat más – nem az ajánlattételi felhívásban előírt – számlájára fizeti be a biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek megfelelően szükséges időben gondoskodnia az ajánlattevőnek az ajánlati biztosíték időben történő rendelkezésre bocsátásáról. Nincs jelentősége az Államkincstár igazolásának. Amennyiben az ajánlati biztosíték átutalása mellett döntött az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Többváltozatú ajánlattétel

Kérdés: Véleményük szerint többváltozatú ajánlattételnek minősül, ha egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során benyújtott szakmai ajánlatban az ajánlattevő olyan gyártói cikkszámot jelölt meg, amely nem az általa megnevezett termék cikkszáma?
Részlet a válaszából: […] ...tette-e a többváltozatú (gyakorlatban: "alternatív") ajánlattételt. A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban tünteti fel, hogy engedélyezi-e (vagy előírja-e) változatok benyújtását, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Elektronikus aláírás az EKR-ben

Kérdés: Cégünknél bevezetésre kerül a "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" használata (e-Szignó), melyet szükség szerint ajánlattevőként az EKR rendszerben is alkalmaznánk. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérők az e-Szignó rendszerrel készült dokumentumokat kötelesek elfogadni? Továbbá, hogy az ebben a rendszerben készített dokumentumok aláírását a teljes dokumentum lezárása után készített "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" teljesíti?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és Tanács 910/2014/EU rendelete azonosítja az elektronikus aláírás joghatását az alábbiak szerint:"25. cikkAz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Szerződő felek közös ajánlattételnél

Kérdés: Ajánlattevőként konzorciumban indultunk, ahol a számlát cégünk állítja ki, az alvállalkozókat cégünk vonja be, de referencia miatt egy másik ajánlattevő is beszállt mellénk. Az ajánlatkérő azt kéri, hogy közös ajánlattevőként írjuk alá a szerződést, annak ellenére, hogy a cégünknek többletjogosultsága van az eljárásban, minden információt mi töltöttünk fel az EKR-be, ahová mi regisztráltuk a másik ajánlattevőt. Ez a forma, hogy közös ajánlattevőként is írjuk alá a szerződést, és nem csak az eljárás során vagyunk közösen, formailag helyes, jogszerű?
Részlet a válaszából: […] ...azonos szintre az ajánlattevővel. A kapacitást biztosító szervezet ebben az esetben a teljesítésben alvállalkozóként vesz részt, az eljárás során nevesítésre kerül, de nyilatkozatait helyette is az ajánlattevő teszi meg.A Kbt. 65. § (9) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] ...érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattevői konzorcium ajánlatát azzal az indokolással nyilvánította érvénytelennek, hogy a konzorcium elmulasztott csatolni egy fontos alátámasztó dokumentumot az egyik értékelési részszempont vonatkozásában....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Egyéni vállalkozó kapacitást biztosító megjelölése az EKR-ben

Kérdés: Ha egy ajánlattevő az alkalmasság igazolásához egyéni vállalkozó kapacitásait veszi igénybe, abban az esetben az EKR-ben a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon az egyéni vállalkozót természetes személyként kell feltüntetnie, vagy a regisztrált gazdasági szereplők nyilvántartásából kell kiválasztania? Azaz kell-e az egyéni vállalkozónak regisztrálnia az EKR-be, vagy elegendő, ha az egyéni vállalkozó adatait az ajánlattevő az ajánlattétel során az EKR-ben előzetesen rögzíti? Okozhatja-e az ajánlat érvénytelenségét az, ha az ajánlattevő nem a megfelelő formában jelöli meg az egyéni vállalkozót a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon (vagyis formai hiba-e, ha nem a megfelelő módon tölti ki az ajánlattevő a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapot)?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben az ajánlattevő természetes személyként tünteti fel az egyéni vállalkozót, úgy nem a regisztrált szereplők nyilvántartásából választja ki. Ha nem gazdasági szereplőként rögzíti, hanem egyáltalán nem viszi fel a kapacitást biztosító szervezetet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Eljárási dokumentumok és árlejtés lefolytatásának eltérése

Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdező nem hivatkozik rá, mégis felvetődhet, hogy a közelmúltban megjelent D. 222/2020. számú jogorvoslati döntés inspirálta a problémát. Ritka az árlejtés jogeset az utóbbi években, és ez az ügy kifejezetten arra vonatkozik, hogy eltérés történt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.
1
2
3
6