55 cikk rendezése:
1. cikk / 55 Eredménytelenné nyilvánítás
Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
2. cikk / 55 Eljárás eredménytelenné nyilvánítása fedezethiány miatt
Kérdés: Az ajánlatkérő a legjobb ár-érték arányértékelési szempontot alkalmazta. Az összességében legkedvezőbb ajánlat meghaladja a rendelkezésre álló fedezet összegét, azonban a 2. helyezett ajánlati ára fedezeten belül van. Az ajánlatkérő ebben az esetben megteheti, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárás eredménytelenségéről döntsön, vagy a 2. helyezett ajánlatát figyelembe kell vennie, amennyiben az érvényes?
3. cikk / 55 Konzorcium ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Lehet-e, illetőleg hogyan lehet jogorvoslattal élni abban az esetben, ha valamely piaci szereplő egy ajánlattevői konzorcium tagjaként vett részt a közbeszerzési eljárásban, a konzorcium a második, de ki nem hirdetett legkedvezőbb ajánlatot tette, amely azonban meghaladta a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, viszont a nyertes ajánlattevő érvénytelen ajánlatot tett?
4. cikk / 55 Iratbetekintés részajánlattételnél
Kérdés: Miért nem tudok azonos eljárásban betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába? (Az ajánlattevő más részben indult, de gyakorlatilag versenyző termékkel. Az ajánlatkérő így alakította ki a beszerzési rendszert, hogy mindkettőnktől rendelhessen.)
5. cikk / 55 A Kbt. 115. §-a szerinti eljárás eredménytelenné nyilvánítása
Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban hogyan kell eljárni abban az esetben:
- Ha a beérkezett ajánlatok mindegyike meghaladja a nettó 300 millió forintot, és nincs tárgyalás (a tervezői árazott költségvetés szerint a becsült érték nettó 300 millió forint alatt volt, tehát jogszerű volt az eljárásfajta választása)? A Kbt. melyik szakasza alapján eredménytelen az eljárás?
- Ha a beérkezett ajánlatok között van olyan ajánlat, ami nettó 300 millió forint alatt van, és érvényes, alkalmas, és van olyan, ami nettó 300 millió forint felett van? A nettó 300 millió forint feletti ajánlat is bevonható a bírálatba?
Ha a legjobb ár-érték arány elérése esetén sem tud az ajánlattevővel az ajánlatkérő szerződést kötni, milyen indokkal utasíthatja el? A nettó 300 millió forint feletti ajánlatok érvénytelenek a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján? Elbírálhatók és érvényesnek tekinthetők a nettó 300 millió forint feletti ajánlatok is?
- Ha a beérkezett ajánlatok mindegyike meghaladja a nettó 300 millió forintot, és nincs tárgyalás (a tervezői árazott költségvetés szerint a becsült érték nettó 300 millió forint alatt volt, tehát jogszerű volt az eljárásfajta választása)? A Kbt. melyik szakasza alapján eredménytelen az eljárás?
- Ha a beérkezett ajánlatok között van olyan ajánlat, ami nettó 300 millió forint alatt van, és érvényes, alkalmas, és van olyan, ami nettó 300 millió forint felett van? A nettó 300 millió forint feletti ajánlat is bevonható a bírálatba?
Ha a legjobb ár-érték arány elérése esetén sem tud az ajánlattevővel az ajánlatkérő szerződést kötni, milyen indokkal utasíthatja el? A nettó 300 millió forint feletti ajánlatok érvénytelenek a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján? Elbírálhatók és érvényesnek tekinthetők a nettó 300 millió forint feletti ajánlatok is?
6. cikk / 55 Két keretmegállapodásos eljárás indítása azonos beszerzési tárgyra
Kérdés: Az ajánlatkérő két keretmegállapodásos eljárást kíván kiírni azonos beszerzési tárgyra. Az egyik esetben egy ajánlattevő, a másik esetben több ajánlattevő számára. Mindezt egymást követően kívánja megoldani úgy, hogy – érvei szerint – mivel fedezet nélkül el lehet indítani az eljárást, nem okoz gondot a párhuzamos eljárás. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
7. cikk / 55 Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén
Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
8. cikk / 55 Eljárás fedezetet jelentősen meghaladó ajánlati ár esetén
Kérdés: Ha az összességében legkedvezőbb pontozású ajánlat a legdrágább, és messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet az ajánlati ár, akkor mi a kizárás megfelelő hivatkozási alapja? Nyertesnek hirdethetem-e a másik (30%-kal kedvezőbb ajánlatot tevő) céget, ha egyébként érvényes az ajánlata?
9. cikk / 55 Eredménytelenné nyilvánítás forráshiány miatt
Kérdés: Ha feltételesen indítok egy uniós nyílt eljárást, melyet a felhívásban is jelzek, majd az értékelés során már hivatalosan is kiderül, hogy nem lesz forrás, azaz az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani, mikor tehetem ezt meg? Azonnal vagy az értékelést követően?
10. cikk / 55 Fedezet közlésének módja
Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre és szolgáltatásmegrendelésre keretszerződéseket kíván kötni. A közbeszerzési eljárás becsült értékeként a szerződés keretösszegét jelölik meg. Az ajánlatkérő az ajánlati árat egy egységre (darabra, km-re, óradíjra stb.) vonatkozóan kéri. Véleményük szerint jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezetet egy egységre vonatkozóan közli?
