Alvállalkozó igénybevétele közbeszerzésre kötelezett ajánlattevő által

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján közbeszerzésre kötelezett szervezet ajánlattevőként kíván indulni egy közbeszerzési eljáráson. A szűkös eljárási határidőket figyelembe véve hogyan tud jogszerűen ajánlattevőként megjelenni a szervezet, ha nyertessége esetén a teljesítéshez olyan alvállalkozó igénybevételére is szükség lenne, amellyel a szervezet maga is csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthet szerződést? Ha az ajánlata leadásáig nem egyezik meg a jövőbeni alvállalkozóval, akkor ajánlatával jelentős kockázatot vállal (sikerül-e olyan áron alvállalkozót bevonni, amivel előzetesen kalkulált), ha viszont megegyezik, akkor hogyan tud a saját közbeszerzési kötelezettségének eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozóival, amennyiben a tárgyalás során változik a beszerzés tárgya. Érdemes rugalmasabb lehetőséget figyelembe venni, indikatív árajánlatot kérni, megtenni minél korábban mindent annak érdekében, hogy az ajánlatkérő saját közbeszerzési eljárásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...okozhatta az is, hogy "a tervező cég a tervezői költségvetést éppen a későbbi nyertes ajánlattevőtől korábban bekért indikatív árajánlat alapján készítette el. Ezt támasztja alá az ajánlatkérő észrevételéhez csatolt, a tervező cég képviselője által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Önkormányzati tulajdonban álló cég mint ajánlattevő

Kérdés: 100 százalékban helyi önkormányzat tulajdonában álló cég indulhat-e közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy– a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott, feltéve hogy az a) vagy a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy= b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásáhozszükséges árajánlatot kapott, feltéve hogy az a) vagy a b) pont alkalmazásakapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kizárólagos jogosultság figyelmen kívül hagyása a kiírásban

Kérdés: A kiírásban az ajánlatkérő olyan tevékenységre kér árajánlatot, és szerepel a megajánlott árértékelési szempontként, amelyet Magyarországon kizárólag egyetlen szervezet jogosult végezni, illetve teljesíteni. Mit tehetünk ebben az esetben? Felhívhatjuk-e erre az ajánlatkérő figyelmét, és jogszerű-e a fentiek szerinti kiírás? A többi tevékenységet – részben – alvállalkozó bevonásával tudnánk elvégezni. További probléma, hogy a tevékenység végzésére kizárólagos jogosult egyébként kizárás hatálya alatt is áll, azaz nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban. Mi a megoldás ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] Ha jól értjük, összetett beszerzésről van szó, amelybenszerepel egy tevékenységelem, amelyet kizárólag egyetlen szervezet jogosultMagyarországon végezni, viszont ez a szervezet nem képes a többi tevékenységre.Ilyen esetekre "találta" ki a Kbt. a közös ajánlattételt, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.