Árbevétel több szereplő általi, együttes igazolása

Kérdés: Az árbevételt több szereplő tudja-e együttesen igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...árbevétel nem megosztható, igazolása egy gazdasági szereplőtől kell, hogy származzon. Amennyiben a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő nem rendelkezik megfelelő mértékű árbevétellel a beszerzés tárgyában, ezt a pénzügyi, gazdasági alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Önkormányzat saját cége és a kkv-minősítés kapcsolata

Kérdés: Önkormányzat saját cégénél figyelemmel kell-e lenni a tulajdonos más cégeire, és így az árbevételi, munkavállalói korlátot figyelni kkv-ként történő megítéléskor?
Részlet a válaszából: […] ...többek között partner- vagy kapcsolt vállalkozások esetében hogyan kell kiszámítani a 3. §-ban jelzett foglalkoztatotti létszámot és árbevételi mértéket.A törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek– összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Igazolás külföldi kapacitást nyújtó szervezet által

Kérdés: Amennyiben külföldi kapacitást nyújtó szervezet igazolja számunkra a gazdasági és pénzügyi alkalmasságot (árbevételt), miért kell tőle bekérnünk a Kbt. 55. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozatot (kezességvállalás)? Ezt a nyilatkozatot sem magyar, sem külföldi kapacitást nyújtó szervezetként bevont cégek nem fogják aláírni. Mit javasolnak? Mi erről a kérdésről az álláspontjuk?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlattovábbélését, jelesül, hogy pénzügyileg alkalmatlan gazdasági szereplő feltételnélkül jusson megfelelő mérleghez, árbevételi nyilatkozathoz. Az erőforrástnyújtó szervezet eredetileg az anya-leány viszonyban lévő cégeket volt hivatottsegíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Ajánlattételi felhívás címzettjei a Kbt. 122. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 122. §-ának (8) bekezdése a következőkről rendelkezik: a (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 100. § (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő a (7) bekezdés a) és c) pontjai szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt, és legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni. A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, vagy költségvetési szervek, és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés az ilyen eljárásokban nem alkalmazandó. Fentiek alapján az ajánlatkérőnek arra kell figyelnie a 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatásra kerülő eljárás esetén, hogy az ajánlattételre felkértek között legyen legalább három olyan gazdasági szereplő, akik (amelyek) mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, vagy csak és kizárólag ilyen gazdasági szereplőknek köteles kiküldeni az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell alkalmazni. Kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek– összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és– éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónakmegfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónakmegfelelő forintösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Egyéni vállalkozás meghívhatósága hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárást folytat le. Lehet-e meghívott ajánlattevő ebben az eljárásban egyéni vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...belül mikrovállalkozásnak minősül az avállalkozás, amelynek– összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és– éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2millió eurónak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Nyilatkozat kkv-státuszról

Kérdés: Az ajánlatkérő nyilatkozatot kér tőlünk, hogy kis- és középvállalkozásnak minősülünk-e. A vonatkozó törvény szerint ugyan nem, de anyavállalatunktól függetlenül azok lennénk. Mi a megoldás, mit nyilatkozhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...és b) pontja szerint kkv-nak minősülaz a vállalkozás, amelynek– összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és– éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónakmegfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónakmegfelelő forintösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

"Kezdő vállalkozás" mint ajánlattevő

Kérdés: Kezdő vállalkozásként nincs referenciánk és mérlegünk. Hogyan indulhatunk közbeszerzési eljárásban? E körben hozott-e változást a Kbt. módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...előírtteljes időszakra vonatkozóan, mert az időszak alatt kezdte meg működését, akkorjogosult a közbeszerzés tárgyából származó árbevételről szóló nyilatkozatávaligazolni az alkalmasságát a mérleg, illetve a pénzügyi intézménytől származóigazolás helyett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Vállalkozások minősítése

Kérdés: Mit jelent az, hogy a vállalkozás minősítéséről nyilatkozni kell?
Részlet a válaszából: […] ...kategóriába.Kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek– összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és– éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónakmegfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónakmegfelelő forintösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Minősítés a 2004. évi XXXIV. törvény szerint

Kérdés: Mit jelent az ajánlattevő 2004. évi XXXIV. törvény szerinti minősítése?
Részlet a válaszából: […] ...Kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek– összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és– éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónakmegfelelő forintösszeg, – vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Megszokottól eltérő követelményrendszer jogszerűsége a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében

Kérdés: Az ajánlatkérő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében nem a megszokott "pozitív mérlegeredményt", és nem a közbeszerzés becsült értékhez igazodó árbevételt, hanem az ajánlattevők adózás előtti eredményének általa elvárt mértékét határozta meg (az utóbbi időben ez egyre gyakoribb). Megteheti-e ezt jogszerűen? Ha igen, akkor ez az adat milyen összefüggésben van az adott közbeszerzés teljesítésére való alkalmassággal? Ha nem, mit lehet ellene tenni?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi-gazdasági alkalmasság meghatározására a Kbt. 66.§ (1) és (2) bekezdései tartalmaznak előírásokat. Az (1) bekezdés d) pontjaértelmében az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy az általa előírttartalmú vagy általa meghatározott egyéb nyilatkozatot vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.