Becsült érték meghatározása a keretmegállapodás második részében

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?
Részlet a válaszából: […] ...szerv és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével - köteles állami közbeszerzési szaktanácsadót bevonnia) árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Nyilatkozat kkv-státuszról

Kérdés: Az ajánlatkérő nyilatkozatot kér tőlünk, hogy kis- és középvállalkozásnak minősülünk-e. A vonatkozó törvény szerint ugyan nem, de anyavállalatunktól függetlenül azok lennénk. Mi a megoldás, mit nyilatkozhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...(7) bekezdése értelmében az ajánlatkérőhirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben isindíthat: – az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem ériel a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Állami, önkormányzati cégek mint ajánlattevők

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a 2012-től hatályos új Kbt. (sőt, már a 2011. október 8-ától hatályos is) gyakorlatilag kizárja az állami/önkormányzati cégeket a "3 ajánlatos" közbeszerzésekben ajánlattevőként történő részvételből, tekintve, hogy a kkv-törvény alapján eleve nem minősülhetnek kkv-nak (attól függetlenül, hogy a szükséges paramétereknek megfelelnek-e), így nem kérhetők fel ajánlattételre az ilyen közbeszerzésekben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy aközbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 251. § (2) bekezdésehelyébe az alábbi rendelkezés lép:"(2) Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke neméri el a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Támogatott eszközbeszerzés közbeszerzési eljárás nélkül

Kérdés: Helyesen jártunk-e el a következő esetben? Egy magánszemélyek által alapított egyesület pedagógiai intézetet működtet, amely HEFOP-pályázatot nyert, amit az Európai Unió és a magyar költségvetés 100 százalékban támogat. A pályázat keretében eszközbeszerzésre 2006 augusztusában került sor, értéke bruttó 17,8 millió forint volt. A becsült érték meghatározása után megállapítottuk, hogy az eljárást a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szerint kellene lebonyolítanunk. Ebben az eljárásrendben azonban a Kbt. 293. §-ának b) pontja szerint eszközbeszerzésre nem kell eljárást indítani, ha az ajánlatkérő nem tartozik a törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők közé, mivel csak az uniós támogatás megléte miatt került volna a beszerzés a közbeszerzés hatálya alá. A fentiek miatt a versenyszabályok betartása mellett – három ajánlat bekérése – dokumentált közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül szereztük be az eszközöket. Megfelelt-e ez így a hatályos közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] ...és a 22. § (1) és (2) bekezdésénekösszevetéséből megállapítható, hogy a 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérőkárubeszerzése, szolgáltatás megrendelése, valamintépítésiberuházás-megvalósítása az egyszerű közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.