Ajánlattevő tájékozódási kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdésében foglaltak teljesítését kell-e valamilyen módon igazolni az ajánlatkérő felé? Mi a gyakorlati szerepe a Kbt. hivatkozott előírásának?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítés során alkalmazandó kötelezettségeknek a teljesítés helyén, során.A Kbt. vonatkozó 54. §-ának (1) bekezdése értelmében építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Kbt. 54. §-a (1) bekezdésének teljesítése

Kérdés: A Kbt. 54. §-a (1) bekezdésében írtaknak a gyakorlatban hogyan kell eleget tenni? És hogyan kell igazolnom a tájékozódás megtörténtét?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés az ajánlattevő tájékozódását elősegítő jogszabályi lehetőségre utal, mely az alábbiak szerint szól.Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírhatja, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Projektszervezettel kapcsolatos követelmények a jelenlegi szabályozásban és 2012. január 1-jétől

Kérdés: A gyakorlatban hogyan kell alkalmazni a Kbt. 55. §-át? Jövőre is ugyanez marad a szabály?
Részlet a válaszából: […] ...– mértékével, a gazdálkodó szervezettevékenységi körével, valamint tevékenységének ellen­őrzésével függhetnekössze.Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében azajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] ...a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközbenlényegesen nem változtak meg; – kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás,illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nemteszik lehetővé az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközbenlényegesen nem változtak meg;– kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás,illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nemteszik lehetővé az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Helyszíni bejárás kötelezettsége építési beruházásnál

Kérdés: Építési beruházásnál kötelező-e a helyszíni szemle, bejárás?
Részlet a válaszából: […] Nem, ilyen kötelezettséget a Kbt. nem állapít meg. Ahelyszíni bejárás lehetőség, amelynek szabályait a törvény 56. §-ának (1)-(6)bekezdései tartalmazzák az alábbiak szerint.Az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – azajánlati felhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Ún. érdemi változtatásnak számító mennyiség

Kérdés: Mi az a mennyiség, ami már érdemi változtatásnak számít? (A kérdés egy érvénytelenített meghirdetés nélküli pályázattal kapcsolatos, majd azt követően tárgyalásos eljárást írtak ki mennyiségi változtatással.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 124. §-ának (2) bekezdésének a) pontja szerint azajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkoralkalmazhat, ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd aközbeszerzési törvény 92. §-ának b) vagy c) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Teljesíthetetlen, hiányos ajánlati felhívás

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő műszaki feltételként olyan technológia meglétét írja elő, ami nem szükséges a termék maradéktalan előállításához; ha olyan technológiát kér, ami kivitelezhetetlen; ha nem határozza meg egyértelműen a gyártandó termékek darabszámát, paramétereit, illetve ha a pályázó által feltett írásbeli kérdésekre sem ad egyértelmű választ?
Részlet a válaszából: […] ...a műszaki leírások tartalmazzák a minőségre, a teljesítményre, a biztonságra és a méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, építési beruházásnál és szolgáltatás megrendelésénél pedig – az előzőeken túlmenően – a tervezésre és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.