19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Alvállalkozók kifizetése
Kérdés: Építési beruházáshoz kapcsolódó tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén is van lehetőség az alvállalkozó "közvetett" kifizetésére?
2. cikk / 19 Pótlólagos szakági tervezés egybeszámítása
Kérdés: Lefolytattunk egy eljárást a Kbt. 115. §-a szerint, több épület felújítási munkálatai vonatkozásában, különböző munkanemre megadott rezsióradíjjal történő elszámolással, keretszerződés alapján. Az egyik helyszínen el is kezdődött a kivitelezés, amikor is ezen a teljesítési helyszínen lévő épület vonatkozásában egy szakági tervezés vált szükségessé kb. 4 millió forint értékben, majd a későbbiekben egy hasonló valamivel alacsonyabb értékben. Mivel tudjuk alátámasztani azt, hogy ezt a tervezést nem számoljuk egybe a keretszerződés alapján ugyanerre az épületre vonatkozó építési munkákkal?
3. cikk / 19 Kivitelezés, tervezés, művezetés egybeszámítási kérdései
Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?
4. cikk / 19 Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás
Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
5. cikk / 19 Eredményhirdetés tervpályázatnál
Kérdés: A tervpályázati eljárásnál miért maradt meg az eredményhirdetés? Van ennek valami oka?
6. cikk / 19 Felelősség tervhiány esetén
Kérdés: Ha a kiírás az építési munkánál a terveztetéssel együtt szerepel, és a tervek nem készülnek el, kinek a felelőssége ez – ugyanis a terveztetés beruházói feladat, és ezt (kiviteli terv) az ajánlat részeként kérte az ajánlatkérő? A tervellenőr közreműködése, bevonása kinek a kötelezettsége? (Hivatalosan megrendelő.)
7. cikk / 19 Kötelező tervellenőrzés közbeszerzési eljárás megindítása előtt
Kérdés: Van egy kb. 120 millió forint költségigényű építési beruházási engedélyes tervünk, amelyet megvalósítás, közbeszerzésre való hirdetése előtt tervellenőrzésre kell-e küldeni, vagy el kell készíteni a kiviteli tervet, és azt kell ellenőriztetni? Egyáltalán kell-e a beruházási tervet ellenőriztetni közbeszerzési eljárás megindítása előtt és mikor? Eddig én nem találtam erre való hivatkozást a Kbt.-ben, de kaptam olyan információt, amely szerint a tervellenőrzés kötelező.
8. cikk / 19 Beruházáslebonyolító szerepe
Kérdés: Mely eljárásban kell alkalmazni a beruházáslebonyolítót, és milyen szabályok vonatkoznak rá? Azonos feladatokat lát-e el a közbeszerzési tanácsadóval?
9. cikk / 19 Tervfajták jelentősége kivitelezés és részbeni tervezés esetén
Kérdés: Kivitelezésre és részbeni tervezésre folytatunk le közbeszerzési eljárást. A külön jogszabályra való hivatkozás mellett van-e jelentősége az egyes tervfajtáknak (engedélyezési, kivitelezési tervek)? Gyakorlat az engedélyes és tendertervek ajánlatkérő részéről történő biztosítása, a kiviteli terv viszont az építés-vállalkozási szerződés keretén belül készül el.
10. cikk / 19 Dokumentációkészítési kötelezettség egyszerű eljárásban
Kérdés: Ellentmondás van a Kbt. 300. § (6) bekezdésének egyszerű eljárásra előírt azon passzusa, miszerint nem hivatkozik vissza a Kbt. 54. §-ára – a dokumentáció elkészítésének kötelezettségére –, valamint a 162/2004. kormányrendelet azon pontja között, hogy "dokumentáció készítése akkor is kötelező, ha azt a Kbt. egyébként nem írja elő". Ez az ellentmondás súlyosan kihat az egyszerű eljárások (például építési beruházások) lefolytatására, mivel az ajánlatkérők általában nem készítik el a dokumentációt, annak hiányában pedig nem létezhet jó közbeszerzés. Jól értelmezem a jogszabályt?
