96 cikk rendezése:
1. cikk / 96 DBR szabályozásának változása
Kérdés: Miért cserélték ki a DBR esetében a részeket kategóriákra a 2024. februári módosítással?
2. cikk / 96 Műemléki épületre vonatkozó referencia értelmezése
Kérdés: Hogyan értékelhetem azt a referenciát, melyet egy kínai ajánlattevő hoz műemléki épületen végzett munka vonatkozásában? Elképzelhető, hogy a hazai szabályok alapján mást tekintünk műemléki épületnek. Ebben az esetben a műszaki egyenértékűség szabályát hogyan tudom alkalmazni?
3. cikk / 96 Kétszeres hiánypótlás tilalma
Kérdés: Önkormányzat ajánlatkérő közbeszerzési eljárást indított csapadékvíz-elvezetés tárgyában. Alkalmassági követelménynek meghatározta a referencia benyújtását 1500 m nyílt csapadékvízcsatorna-építés és/vagy -felújítás munkára vonatkozóan. Az ajánlattevő ajánlatában benyújtott egy referenciát, viszont a teljesített mennyiséget köbméterben adta meg, nem pedig méterben. Hiánypótlást követően egy másik szerződés alapján teljesített referenciát nyújtott be, viszont ezen nem volt meghatározva, hogy milyen jellegű az építés, azaz az alkalmassági követelménynek megfelelően nyílt csapadékcsatornáról van-e szó. Elfogadható-e az új, cserélt referencia annak ellenére, hogy nem részletezi, nyílt vagy zárt csapadékcsatorna-építést végeztek-e? Kiírható-e újabb hiánypótlás/tisztázó kérdés?
4. cikk / 96 Bírálat és értékelés értelmezése
Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
5. cikk / 96 Műszaki egyenértékűség szabályának törlése
Kérdés: A műszaki egyenértékűség szabályát miért törölték a Kbt.-ből?
6. cikk / 96 Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok
Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
7. cikk / 96 A műszaki egyenértékűség fogalmának értelmezése
Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma, és eltekinthet-e az ajánlatkérő egyenértékűségre való hivatkozással a saját maga által meghatározott méretkövetelményektől?
8. cikk / 96 Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél
Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
9. cikk / 96 Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása
Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
10. cikk / 96 Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál
Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
