Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében

Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
Részlet a válaszából: […] ...követelmények meghatározásának alapvető jelentősége van a verseny szereplői számára, hiszen ezeknek a feltételeknek a módosítása nagymértékben befolyásolhatja az érdekelt gazdasági szereplők ajánlatadási stratégiáját. Az eldöntendő jogkérdés mindezek fényében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Iratbetekintés részajánlattételnél

Kérdés: Miért nem tudok azonos eljárásban betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába? (Az ajánlattevő más részben indult, de gyakorlatilag versenyző termékkel. Az ajánlatkérő így alakította ki a beszerzési rendszert, hogy mindkettőnktől rendelhessen.)
Részlet a válaszából: […] ...hiába van mindkét részben egy-egy nyertes, a két rész "használata" önmagában nem ütközik jogszabályba. Mivel az ajánlatkérő becsült értékében is meghatározta a fedezetet, az ajánlatkérőnek főszabályként nincs lehetősége a részek közötti átcsoportosításra. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...hogy a módosítás nem eredményezheti a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek jelentős, meghatározott mérték feletti módosítását. A jogalkotó tételesen nem határozta meg a módosítás már versenykorlátozónak és tiltottnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Szakemberek közötti átfedés kizárása

Kérdés: Kiegészítő tájékoztatást kértünk. Az ajánlatkérő válasza szerint nem lehetséges, hogy átfedés legyen a szakemberek között. Ez jogszerű? Mi a véleményük, mit tehet ebben az esetben az a gazdasági szereplő, aki nem az azonnali jogorvoslatot kívánja választani? Mivel érvelhet? (Több jogeset is ismert e témakörben.)
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazott előírásnak, valamint azon követelménynek, hogy legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig kerültek előírásra. Mindezen indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő szakemberek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...A hazai hirdetménytartalom eleve sokkal gazdagabb, mint máshol, hiszen a minősített ajánlattevői rendszertől való eltéréstől az értékelési szempont részletes leírásáig, vagy a beszerzési tárgy részletes leírásáig a hazai gyakorlat túlzó tartalmat követel meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] ...úgy dönt, hogy mégsem szeretné azt mindenki számára elérhetővé tenni. Az eljárási dokumentumok közzétételének módja teljes mértékben az ajánlatkérő döntésétől függ. Saját hatáskörben döntheti el, hogy mindenki számára nyilvánossá teszi az adatokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Eljárási dokumentumok javítása

Kérdés: Az ajánlatkérő vélhetően módosította az eljárási dokumentumot, ami a mentés időpontjából nem derül ki, de összehasonlítva a korábban feltöltött anyagot, van benne eltérés. Nem sok, de néhány hiba ki van javítva, és már a nyilatkozatokban is helyesen szerepel néhány adat. Egyáltalán van lehetősége az ajánlatkérőnek ebben a formában javítani az eljárási dokumentumokat? Nem kellene szólnia legalább, hogy javított rajta? Hogyan tudom igazolni, hogy én látom az eltérést a korábbihoz képest?
Részlet a válaszából: […] ...kell megkülönböztetni a korábbi és a megváltozott eljárási dokumentumokat, még abban az esetben is, ha a változás csak nagyon kis mértékű, nem sértheti az 55. § (5) és (6) bekezdéseit.A kérdésre irányadó rendelkezések a következők:– ha az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...Ez egyben azt is jelenti, hogy a kizáró ok hatálya alá tartozás időszaka így meghosszabbodik, hiszen sem a nyilatkozattétel, sem pedig az értékelés időszakában nem tartozhat az ajánlattevő a kizáró okok hatálya alá.A vizsgálat során, amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...nem alkalmazandó.[A Kbt. 76. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alkalmazására. Az ajánlatkérő csak akkor választhatja a legalacsonyabb ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának rendje

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése – a jogszabály szövege – nem tartalmazza a ciklikusságot, azonban a jogszabály szellemével és az általános bírálati kötelezettséggel ellentétes, hogy két eredménytelen igazolási kísérlet után befejezzem az eljárást. Ebben az esetben a két rendelkezést szó szerint kell alkalmazni, vagy az általános elvekre hivatkozással a második eredménytelen próbálkozás után – újraértékelést követően – harmadszor is van lehetőség igazolásbekérésre úgy is, hogy ez nem szerepel a jogszabály szövegében?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt öt munkanapos határidő kitűzésével felhívni a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
1
2
3
7