Tájékoztatás platformja EKR-ben indított közbeszerzési eljárásoknál

Kérdés: Felhívhatom-e a potenciális, saját rendszeremben eddig ajánlatot tett ajánlattevőket, ha közben az EKR-ben is indítok eljárást, és szeretném, ha ott is indulnának, nem csak értékhatár alatt?
Részlet a válaszából: […] Nincs annak akadálya, hogy az ajánlatkérő minél több platformon tájékoztatást nyújtson az EKR-ben meghirdetett közbeszerzési eljárásáról. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet egy kapcsolódó szabálya erősíti az előbbieket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

EKR-en kívüli eljárások

Kérdés: Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...közötti különbség okozta többek között a problémát, azonban esetünkben az elektronikus közbeszerzés bevezetése legalább olyan mértékű változást eredményez, ahol felvethető, hogy ilyen jogszabályi változáshoz szükséges-e illeszteni az előminősítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

ESPD minősített ajánlattevő általi kitöltése

Kérdés: Minősített ajánlattevő eltekinthet az ESPD kitöltésétől? Vagy vannak számára is kötelező részek?
Részlet a válaszából: […] ...tagállam hivatalos listáján, mely elegendő ahhoz, hogy az ajánlatkérőnek ne legyen szüksége a kizáró oki igazolások bekérésére az értékelés második szakaszában.A Rendelet 12. §-a akként szól, hogy azokban az esetekben, amelyekben a 28. §-ban és a 36....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet a válaszából: […] ...vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékét elérő teljes árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása a gyakorlatban

Kérdés: Az új Kbt. 62. §-ának (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása kapcsán kérjük véleményüket. A 62. § (2) bekezdés a) pontja szerinti személyek – Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetén – megismerhetők a cégkivonatból, így tudjuk, hogy a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat mely személyektől kell beszereznie és benyújtania. Ugyanez a hivatkozott bekezdés b) pontja esetében meglátásunk szerint nem egyértelmű, hiszen nincsen olyan nyilvántartás, amely ezen adatokat tartalmazza. Helyesen járunk-e el, ha azt kérjük az ajánlattevőtől, hogy "kimutatás" formájában nevezze meg ezeket a személyeket? Erre azért lenne szükség, hogy tudjuk, mely személyek vonatkozásában kell egyáltalán megkövetelnünk a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat. Az sem egyértelmű, hogy a "kimutatást" milyen időszakra kérjük, hiszen az elmúlt öt évre tekintettel nem elegendő, ha ez rövidebb, mint az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülési idő? Másrészről, mit tehetünk, ha az ajánlattevő igyekezete ellenére nem tudja benyújtani az adott személyek nyilatkozatát, mert adott esetben egy korábbi cégvezető vagy felügyelőbizottsági tag nem hajlandó vele együttműködni, esetleg nincs is tudomása az igazolandó körülményről (kizáró okról)?
Részlet a válaszából: […] ...annak érdekében, hogy a kizáró okokról szóló nyilatkozatot e személyek tekintetében az ajánlatkérő bekérhesse az ajánlatok értékelését követően a Kbt. 69. §-ának (4)-(8) bekezdése szerint. A vezetők kimutatásának természetesen tartalmaznia kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Védett műhely minőség-ellenőrzése

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
Részlet a válaszából: […] ...1. §-ának (4) bekezdése alapján nemzeti elbánásban részesülő államban letelepedett szervezet is, amely ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat alkalmaz.A védett műhelyek nyilvántartásba vett adatait (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága eredményezi, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmatlannak minősítse...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Alkalmasság, kizáró okok igazolása cégnek nem minősülő gazdasági szereplők esetében

Kérdés: Az új, közbeszerzésekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban a következő kérdésünk merült fel. A közbeszerzési törvényben a 62. § (1) bekezdés d) pontja kimondja: "Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették." A 321/2015. kormányrendelet III. fejezetében, a 8. § c) pontjában kimondja, hogy "... a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;" kell benyújtani. Már megjelent közbeszerzésben láttuk azt, hogy ezen kizáró ok – Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pont – hiányát az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a formanyomtatvány III. része "C" szakaszának vonatkozó pontjai kitöltésével kell igazolni. Azonban találkoztunk olyannal is, ahol kifejezetten kérik: "az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)-(8) bekezdése alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. kormányrendelet III. fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá".
Részlet a válaszából: […] ...szerint elérhető adatbázisok adatait is;– a (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli;– az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat az új Kbt. szerint

Kérdés: Az új Kbt. szerint – egyebek mellett – kizáró ok-e, ha a gazdasági szereplő olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni? A mi cégünk öt magánszemély tulajdonosból áll, minden tagnak 20 százalékos mértékű tulajdoni hányada (és szavazati joga) van. A hivatkozott szabály alapján nem indulhatunk ajánlattevőként közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,– az a természetes személy, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Nemzeti elbánás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Kötelező-e, vagy az ajánlatkérőre van bízva, hogy a tender elbírálása során alkalmazza-e a nemzeti bánásmód, nemzeti elbánás szabályait, azaz például érvénytelennek nyilvánítja-e vagy sem azt az ajánlatot, amelyben az áru származási helyeként Kína van megjelölve? Kell-e a tenderfelhívásban előre jelezni, hogy alkalmazni fogja vagy sem a nemzeti elbánást a bírálat során? Honnan tudjuk, hogy ajánlhatunk-e vagy sem kínai származású terméket, ha nem tudjuk előre, hogy alkalmazni fogja-e vagy sem a kiíró a nemzeti bánásmód szabályait a tender elbírálása során?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlati alkalmazását, azaz egyes ajánlattevők vagy termékeik kizárását csak a 75. § (2) bekezdésben foglalt lehetőségként értékeli. Az ajánlatkérő ezek szerint kizárhatja az eljárásban azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki/amely számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.
1
2