EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 111. §-a a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű közbeszerzések esetében alkalmazható kivételi köröket tartalmazza.A Kbt. 111. §-a alapján nemzeti eljárásrendben kivételi kört jelent:„r) az épített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Hogyan kell a különféle tervezési szolgáltatásokat egybeszámítani a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésére tekintettel? Hogyan értelmezzük a műszaki-gazdasági funkcionális egység fogalmát a tervezési szolgáltatások esetében? A korábbi gyakorlat szerint a szolgáltatás hasonlósága alapján egybeszámítottuk az adott évben jelentkező valamennyi magasépítési tervezési szolgáltatást. A Közbeszerzési Hatóság részekre bontás tilalma alkalmazásához kiadott útmutatója azt írja, hogy a szolgáltatások esetében nem a hasonlóság a vizsgálat elsődleges szempontja, hanem az egy közös cél, vagyis ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódó valamennyi tervet (engedélyes, kiviteli), még ha ezek elkészítése nem is egy időben merül fel, egybe kell számítani. De ha egy adott évben több különböző építési beruházáshoz kell kiviteli terveket beszereznem, amelyek nyilvánvalóan nem egy közös cél megvalósítását szolgálják, akkor e tervezési szolgáltatások becsült értékét a szolgáltatás hasonlósága miatt már nem kell egymással egybeszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni – Kbt. 18. §-ának (1) és (2) bekezdése.Ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...koncessziós szerződések. A módosítás a fentiekkel összhangban tartalmilag is kiigazította a Kbt. kivételi körét;– a becsült érték vonatkozásában az Európai Bíróság C-16/98. sz. ítéletében kimondta: az egy építési beruházás fennállásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági tevékenységek megkülönböztetése tehát nagy jelentőséggel bír, figyelemmel arra, hogy a közösségi jog szabályai eltérő mértékben alkalmazandók rájuk. A közösségi jog versenyjogi és állami támogatásokra vonatkozó rendelkezései csak a gazdasági jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] ...alacsony összegű ellenszolgáltatás esetében.A törvény a kérdés kapcsán a következő rendelkezéseket tartalmazza.Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlatielemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérniés erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...sem. A közpénzekkel gazdálkodó felelős ajánlatkérőfeladata a beszerzési igényét úgy meghatározni, hogy e szükségletei minélnagyobb mértékben, minél hatékonyabban kielégíthetők legyenek. E gazdasági célszerűséggelszemben megfogalmazott jogalkotói és társadalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...alacsony vagy magas ellenszolgáltatás kapcsán aKbt. az alábbi szabályokat tartalmazza. Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékeltellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartottajánlati elemekre vonatkozó adatokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Szakmailag használhatatlan műszaki leírás a dokumentációban

Kérdés: Ki lehet-e úgy írni egy tendert, hogy annak műszaki leírása a szakma számára teljesen használhatatlan, és minden elemére kérdést kell feltenni?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az ajánlatkérőköteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlásmegnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést szerepeltetni;– amennyiben az ajánlatkérő a fenti, harmadik bekezdésmásodik fordulata szerinti teljesítmény-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Házon belüli beszerzések a gyakorlatban

Kérdés: Házon belüli beszerzés vizsgálatához kérjük a segítségüket. Kérdésünk a Kbt. 2/A. §-a alkalmazhatóságának megítélésével kapcsolatos. Egy önkormányzat 200 millió forintot nyert uniós forrásból iskolájának felújítására és korszerűsítésére. A beruházást az általa alapított, önálló jogi személyiségű önkormányzati gazdálkodási intézményével kívánja megvalósítani. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa ennek az intézménynek, amely ellátja a többi intézmény fenntartását, karbantartását, a városüzemeltetési feladatokat, valamint kis részben vállalkozási tevékenységet is folytat. Az intézmény éves költségvetési bevételének több mint 90 százaléka a képviselő-testület által is jóváhagyott önkormányzat részére végzett feladatok, tevékenységek ellenértéke. Úgy ítéljük meg, hogy a Kbt. 2/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mert az egyedüli alapító önkormányzat képviselő-testülete az intézmény felett a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően is egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A következő kérdésekre kérjük válaszukat: 1. A megvalósítandó beruházás vonatkozásában alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-a, melynek értelmében a beruházás megvalósítására kötendő megállapodás a Kbt. szerint nem minősül két egymástól független fél közötti visszterhes szerződésnek, s így nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? Válaszukban vegyék figyelembe azt a tényt is, hogy a megvalósítandó önkormányzati beruházás nem szorosan vett közfeladat, illetve közszolgáltatás. 2. Amennyiben az 1. pontban feltett kérdésünkre a válasz az, hogy a házon belüli építési beruházás megvalósítható, akkor az intézmény, amely mint helyi önkormányzati költségvetési szerv a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján önmagában is ajánlatkérő, hogyan járhat el? – Ha 10 százalék (20 millió forint) fölötti a beszerzendő szolgáltatás mennyisége, le kell-e a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárást folytatni? Ha igen, akkor a becsült érték számításánál az önkormányzati vagy az intézményi értékeket kell-e egybeszámítani? – Az építési beruházás anyagszükségletét, illetve az árubeszerzéseket – ha azok becsült értékei az egybeszámítás alapján meghaladják a közbeszerzési értékhatárt – az intézménynek közbeszerzési eljárással kell-e beszereznie?
Részlet a válaszából: […] ...fogja beszerzéseitlebonyolítani, függetlenül attól, hogy a 10 százalékot meghaladja-e aszolgáltatás mennyisége, avagy sem. A becsült érték számítását ebben az esetbenattól függően kell elvégezni, hogy például az önkormányzat milyen projektbenszerzi be az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Negatív érték megadhatósága bírálati szempontra

Kérdés: Az ajánlattevő az egyik bírálati szempontra negatív értéket adott, azaz a szállítás díját a beszerzési tárgy értékének százalékában határozta meg, pontosabban, negatív érték esetében kevesebbet kell fizetni a szállítás igénybevétele esetén. Ez megengedhető-e, ha a szállítási díj is bírálati szempont volt?
Részlet a válaszából: […] ...fizetne az igénybevételért. Erre az esetre a Kbt. a 86. §-a alkalmazandó, amelynekértelmében– ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékeltellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartottajánlati elemekre vonatkozó adatokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
1
2