46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...folyamatban lévő ellenőrzés nem lesz az NFM közbeszerzési ellen­őrzésében:– A nettó huszonötmillió forintot elérő becsült értékű árubeszerzést vagy szolgáltatásmegrendelést, továbbá a nettó százötvenmillió forintot elérő becsült értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...koncessziós szerződések. A módosítás a fentiekkel összhangban tartalmilag is kiigazította a Kbt. kivételi körét;– a becsült érték vonatkozásában az Európai Bíróság C-16/98. sz. ítéletében kimondta: az egy építési beruházás fennállásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...feltételéül szabja.A módosítás következtében a Kbt. 40. § -ának (2) bekezdésehelyébe a következő rendelkezés lép:"A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzésekvagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Ár-, illetve díjcsökkentés következtében irreálisan alacsony ár miatti kizárás jogszerűsége

Kérdés: Könyvvizsgálói szolgáltatás közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzésekor az egyik könyvvizsgáló 1,6 millió forintos ajánlatot tett. Ezzel ő volt a harmadik legalkalmasabb pályázó. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt. A legjobb ajánlat 780 ezer forint volt. A tárgyalás során az 1,6 millió forintot ajánló 600 ezer forintos ajánlatot tett. Írásban kértük az irreálisan alacsony ár magyarázatát – amelyben egyébként számszaki hibát vétett, ezért kizártuk. Megtámadhatná az eljárást? Nem volt módunk egy ilyen árcsökkenés esetén irreálisan alacsonynak minősíteni az árat? A szolgáltatás díja ilyen drasztikus mértékű csökkentésének indoka egyébként az volt, hogy vonzódik a művészetekhez, ezért mindenáron közalapítványunkat akarja ellenőrizni. Ez objektív?
Részlet a válaszából: […] ...86. §-ának(1) és (2) bekezdése szerinti szabályozást kell figyelembe venni, amelynekértelmében – ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékeltellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartottajánlati elemekre vonatkozó adatokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetménybenelőírhassa, hogy az építési koncessziót elnyerő ajánlattevő (azaz a koncessziósjogosult) köteles az építési beruházás értékének legalább harminc százalékatekintetében harmadik személlyel szerződést kötni, vagy az ajánlattevő ajánlatábanjelölje meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.