Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlás az értékelés szakaszába esik, mely alatt folyamatosan fennáll az ajánlati kötöttség, az ajánlatkérő által igényelt dokumentumok benyújtása nincs hatással az ajánlati kötöttségre. Ebben a vonatkozásban érdemes a Ptk. szabályait ismertetni, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.Ez az a 120 nap, ami alatt az ajánlatkérőnek döntenie kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségeit hirdetménnyel induló eljárás és hirdetmény nélkül induló eljárás esetében.Amennyiben az eljárás eljutott az értékelési szakaszig, és annak során kíván visszalépni az ajánlatkérő, azt már csak a részvételi vagy ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségvállalás.Az irreális kötelezettségvállalásra vonatkozó – alábbiakbanrészletezett – szabályok általánosan az értékelésre valamintellenszolgáltatásra utalnak.A Kbt. 86. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai szerint azajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Felvilágosításkérés minősítése

Kérdés: A felvilágosítás kérése hiánypótlásnak minősül-e a Kbt. 85. § (2) bekezdés b) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...egyik érdekes elemére.A Kbt. 85. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az ajánlatkülönböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel – kivéve a81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot -, az ajánlattevő az (1)bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Felvilágosítás elmulasztása

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattevő nem válaszol az ajánlatkérő tisztázó kérdésére – Kbt. 85. §? Érvénytelen az ajánlat? Milyen okból?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) és f) pontja szerint azajánlat érvénytelen, ha– az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződésteljesítéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...egyes részszempontok vonatkozásában különböző értékelésimódszerek is meghatározhatók. Erre vonatkozóan a ww.kozbeszerzes.hu internetesportálon található dokumentumtárban rendelkezésünkre álló döntéstechnológiaiútmutató a következő címet viseli:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

További referencia hiánypótlás keretében

Kérdés: Van egy nyílt közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosít. A műszaki-szakmai alkalmasság igazolására az ajánlattal azonos nagyságrendű referenciát kérnek. A benyújtott ajánlatban csatolt referenciák az ajánlatkérő véleménye szerint nem teljesítik ezt a feltételt, mert a referenciák tartalma nem egyértelmű, ezért pontosítást kérnek a hiánypótlás keretében. Kérdésem, hogy a pontosítás megadása mellett benyújtható-e további, a feltételeknek szintén megfelelő referencia?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az ajánlati felhívásbanszereplő körben. A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlatnak a Kbt. 81. §(4) bekezdése szerint értékelésre kerülő tartalmi elemeinek módosítását, továbbáa hiánypótlás során az ajánlattevő új közösen ajánlatot tevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmasság körében alkalmazhatók (67. §).Az alkalmassági feltételekhez rendelten meg kell határozniazt is, hogy a feltétel milyen mértékű nem teljesítése esetén tekinti azajánlatkérő az adott ajánlattevőt "nem alkalmasnak", azaz alkalmatlannak.Példával élve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Értelmezési problémák részekre történő ajánlattételi lehetőség esetén

Kérdés: Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!
Részlet a válaszából: […] ...tenni. Tekintettel arra, hogy ilyen esetbenminden részajánlat a rész tekintetében komplett ajánlatnak minősül, az ajánlatokelbírálását, értékelését részenként kell elvégezni, az adott részre benyújtottajánlatok összehasonlításával. Ebből az is következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
1
2
3