Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...gyártói adatlapra vonatkozóan nincsenek jogszabályi előírások, azaz az egyenértékűség igazolására nem minden esetben elegendő a benyújtásuk, hiszen minden gyártói adatlap másként épül fel. A gyártói adatlapok egy része nyilvánosan elérhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerű előírás lehet.A Kbt. 65. §-ának (5) bekezdése szerint a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ténylegesen szükséges mértékű előírásnak a referenciák körében azt kell tekinteni, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés – a 19. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása, szakemberre vonatkozó alkalmassági feltételek

Kérdés: A Kbt. 65. § (9) bekezdésének első szófordulata a "külön jogszabályban foglaltak szerint előírt" kitételhez köti, hogy az ajánlattevő a szakemberek rendelkezésre állására vonatkozó alkalmassági feltétel teljesítésének igazolásához csak akkor veheti igénybe más szervezet (személy) kapacitását, ha az adott szervezet (személy) valósítja majd meg azt a szakemberhez kötött szolgáltatást. Mely külön jogszabályokat szükséges szem előtt tartani a szakemberre vonatkozó alkalmassági feltétel meghatározásakor? Ha az adott beszerzés megvalósításakor nincs relevanciája a külön jogszabályi hivatkozásnak, akkor az ajánlattevő már nem is köteles a kapacitást biztosító szervezettel (személlyel) teljes mértékben elvégeztetni az adott szakemberhez kötött szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel – azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Kompetenciabeszerzés feltételei

Kérdés: Milyen keretek között lehet beszerezni kompetenciát, értékben van-e felső határ?
Részlet a válaszából: […] ...tehát, hogy az ajánlatkérő és a más szervezet között bármilyen többségi befolyás fennálljon, továbbá nincs korlátja a bevonás mértékének sem. Logikailag az a törvény feltételezése, hogy szolgáltatás és építési beruházás esetében a teljesítés legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...koncessziós szerződések. A módosítás a fentiekkel összhangban tartalmilag is kiigazította a Kbt. kivételi körét;– a becsült érték vonatkozásában az Európai Bíróság C-16/98. sz. ítéletében kimondta: az egy építési beruházás fennállásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.