13 talált cikk az alkalmassági feltétel , dokumentáció , gyakorlat , érték kifejezésre

Kérdés: Az EEKD-ba be kell-e írni a honlapok elérhetőségét? Van ajánlatkérő, aki hiánypótoltatja, van, aki nem. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Az alkalmassági követelmények köréből kimaradt a sorban állás hossza. Van-e lehetőség arra, hogy a dokumentációban jelezzük, vagy igazoláskor a standard harminc napot vegyük figyelembe, ami egyébként általánosan elfogadott?

Kérdés: Az ajánlatkérő hirdetményt adott fel nyílt közbeszerzési eljárásra vonatkozóan 2012. 05. 21-ei dátummal. Az ajánlattételi határidő 2012. 07. 06. volt. A felhívás szerint az alkalmassági feltétel a következő volt: "Alkalmas az Ajánlattevő ha rendelkezik: (...) minden rész tekintetében, gépjármű alkatrész kereskedelméhez/forgalmazásához megszerzett ISO 9001-2008 minőségbiztosítási tanúsítvánnyal vagy azzal egyenértékű minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, vagy a megtett minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékával." Az érvényes jelző ugyan nem szerepel a feltétel megfogalmazásában, de álláspontom szerint az ajánlattevő akkor "rendelkezik" az ISO-tanúsítvánnyal, ha a bemutatott tanúsítvány az érvényességi időn belüli. Egyik ajánlattevő ajánlatában benyújtotta az alábbiakat a tanúsítvány vonatkozásában: autómobil-kereskedelem, szerviz, alkatrész-forgalmazás (ISO 9001:2008) tárgyában, e tanúsítvány 2012. 07. 12-ig érvényes; járművek első forgalomba helyezési és időszakos műszaki vizsgáztatása, környezetvédelmi felülvizsgálata és előzetes eredetiségvizsgálata (ISO 9001:2009) tárgyában, e tanúsítvány 2013. 11. 11-ig érvényes.
A gyakorlat szerint a vállalkozások a kialakított minőségbiztosítási rendszerüket évente auditáltatják, és háromévente új tanúsítványt kapnak (ha megfelelnek az auditon). A fenti elvi lehetőségek miatt a lejáró vagy lejárt tanúsítvány esetén a hiánypótlást követően kerül az ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy megítélje, az ajánlattevő rendelkezik-e a kért tanúsítvánnyal vagy sem, hiszen elképzelhető, hogy a tanúsítványt időközben megújították. Fenti gondolatmenet alapján az ajánlatkérő 2012. 07. 11-én kelt levelében hiánypótlásra hívta fel az Ajánlattevőt, az alábbiak szerint:
"...Ajánlattevő által benyújtott ISO 9001:2008 minősítő tanúsítvány 2012. 07. 12-én lejár, így az Ajánlattevő nyertessége esetén, a szerződéskötéskor már nem érvényes. Kérjük szíveskedjenek pótlólag megküldeni a meghosszabbításra vonatkozóan benyújtott kérelmük másolatát, illetve amennyiben az újra minősítés már megtörtént, akkor az új érvényességi határidővel ellátott ISO 9001:2008 minősítő tanúsítvány másolatát".
A hiánypótlásban az ajánlattevő az ajánlatban benyújtott iratot adta be ismételten (az ajánlat szerinti oldalszám szerepel rajta). A hiánypótlásban beadott tanúsítás a fent hivatkozottak szerint, "járművek első forgalomba helyezési és időszakos műszaki vizsgáztatása, környezetvédelmi felülvizsgálata és előzetes eredetiségvizsgálata" tevékenységre vonatkozik, így az véleményem szerint az előírt alkalmassági feltétel teljesülését nem igazolja. A hiánypótlási felhívás egyértelműen tartalmazza, hogy a beadott tanúsítványt az ajánlatkérő lejártnak tekinti, tartalmazza továbbá azt is, hogy a tanúsítványnak milyen tevékenységre kell vonatkoznia. Ezzel kapcsolatban az ajánlattevő nem támasztott kifogást a hiánypótló levelében. Álláspontom szerint, mivel újabb hiánypótlás nem rendelhető el, és az ajánlattevő nem igazolta az alkalmassági feltételnek való megfelelését, az ajánlata érvénytelen. Jól gondolom? Az alkalmassági feltételnek az ajánlat benyújtásakor, az összegezés elkészítésekor, vagy a szerződéskötéskor kell megfelelnie az ajánlattevőnek?

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?

Kérdés: Feltételezzük, hogy ha az ajánlattevő szeretne mintapéldányt az ajánlathoz bekérni, akkor ezt kétféleképpen írhatja elő: előírhatja alkalmassági feltételként, és előírhatja az egyéb információk között, ahol ez lehet egy érvénytelenségi ok. Problémám az, hogy tegyük fel, ezek burkolóanyagok, hogyha az alkalmassági feltételek között írom elő, akkor elvileg más a következménye a hiánypótlás szempontjából, mintha mondjuk érvénytelenségi vagy érvényességi okként az egyéb információk között. Erre tudnának valami tanácsot adni?

Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében lehetőség van külső erőforrások bevonására. A bevonandó erőforrástól azonban csak kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot kér. Ez azt jelenti, hogy nem kell igazolni az erőforrás gazdasági, illetve műszaki megfelelőségét?