EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 111. §-a a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű közbeszerzések esetében alkalmazható kivételi köröket tartalmazza.A Kbt. 111. §-a alapján nemzeti eljárásrendben kivételi kört jelent:„r) az épített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során

Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmához tartozó miniszteri indokolásában a jogalkotó úgy értelmezte, mely szerint az összeférhetetlenség egy olyan helyzet (pl. az értékelésben részt vevő személy és az egyik ajánlattevő vállalkozás tagja közötti rokonság), amely egy objektivizált mérce...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

A "vagy azzal egyenértékű" kitétel alkalmazása a felhívásban

Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...Ekkor van lehetőség gyártmányra hivatkozni, de csak úgy, hogy az ajánlatkérő a megnevezés mellett szerepelteti a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést, mely nem választás, hanem kötelezettség ebben az esetben.A fenti bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag a végösszeget bírálja el. Tehát a tervezői költségvetés részletes ismerete az eljárás lényege szempontjából teljes mértékben érdektelen."Az eset tehát segít annak elhatárolásában, milyen formában és módon van lehetőség a tervezőt igénybe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 322/2015. kormányrendelet az alábbiak szerint módosult.Egyértelművé válik a 2. § (1) bekezdése alapján, hogy az ár mint értékelési szempont 70 százalékos súllyal szerepelhet, amennyiben az összsúlyszám 100, és kivitelezésről van szó, vagy tervezésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...nem alkalmazandó.[A Kbt. 76. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alkalmazására. Az ajánlatkérő csak akkor választhatja a legalacsonyabb ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a későbbiek során megállapítsa.Ha az ajánlattevő lenyilatkozza, hogy az általa meg nem nevezett, de 10 százalékot meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók nem tartoznak a Kbt. kizáró okainak hatálya alá, akkor az ajánlatkérőnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Az Szjt. 9...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Eredményhirdetés tervpályázatnál

Kérdés: A tervpályázati eljárásnál miért maradt meg az eredményhirdetés? Van ennek valami oka?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás lehet nyílt,meghívásos vagy egyszerű eljárás.Ha a tervpályázat a Kbt. 11. és 15. §-a alapjánmegállapított becsült értéke eléri a 25 millió forintot, az ajánlatkérőkizárólag nyílt vagy meghívásos eljárást folytathat le – 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
Részlet a válaszából: […] ...közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő értékűközbeszerzéseket a Kbt. külön fejezetben szabályozza. Meghatározza a közösségiés a nemzeti értékhatárokat – a közszolgáltatók vonatkozásában külön, mind aközösségi, mind pedig a nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.
1
2