16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során
Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
2. cikk / 16 Tervező összeférhetetlensége
Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
3. cikk / 16 Kivételi kör értelmezése szolgáltatásbeszerzésnél
Kérdés: Az önkormányzat korábban elkészítette a kerékpárút építésének engedélyezési tervét. Az elkészült engedélyezési terv alapján az önkormányzat szerződést kíván kötni a kerékpárút kiviteli tervdokumentációjának elkészítésére. Kérjük állásfoglalásukat abban a kérdésben, hogy a kiviteli tervdokumentáció készítése besorolható-e a Kbt. 111. §-ának r) pontjában nevesített kivételi körök között szereplő, 71245000-7 CPV kód ("Jóváhagyási és kiviteli tervek, specifikációk") által meghatározott szolgáltatás körébe?
4. cikk / 16 Szabvány kihatása a dokumentáció tartalmára
Kérdés: Ha a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan létezik például európai szabvány, nemzeti szabvány stb., az mennyiben befolyásolja a dokumentáció tartalmát?
5. cikk / 16 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
6. cikk / 16 Lebonyolító és műszaki ellenőr összeférhetetlensége
Kérdés: Egy közbeszerzéssel is foglalkozó műszaki ellenőr szerint a közbeszerzést lebonyolító nem lehet ugyanazon beruházásnál műszaki ellenőr is, összeférhetetlen a törvény szerint. Szerintem nem összeférhetetlen, mert a közbeszerzés megelőzi a műszaki ellenőr kiválasztását, vagy igénybe veszi a beruházó az eljárásban, ami előnyös is. A műszaki ellenőr vagy érdekeltsége nem lehet ugyanazon munkán tervező, anyagbeszállító, szakértő? Melyik a helyes?
7. cikk / 16 Egybeszámítási szabály értelmezése
Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
8. cikk / 16 Egybeszámítás élelmiszereknél
Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?
9. cikk / 16 Fogalmi elemek értelmezése egybeszámításnál
Kérdés: Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések értékét, amelyek a) hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányulnak, továbbá b) a rájuk vonatkozó beszerzési igény egy időben merül fel. Mit jelent a "hasonló áruk" és az "egy időben merül fel" meghatározás?
10. cikk / 16 Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében
Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
