Szakember utólagos bevonása a teljesítésbe

Kérdés: A Kbt. 138. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben, ha az ajánlattevő olyan szakembert szeretne utólag a szerződés teljesítése során bevonni, akit az alkalmassági követelményeknél, az alkalmasság igazolásánál az eljárás során nem vett figyelembe, erre vonatkozóan milyen dokumentálási kötelezettsége keletkezik az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel – azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Részvételi, teljesítési arány közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Mi határozza meg az együttes ajánlattevőket? Gondolok itt a százalékos arányokra, a teljesítésben való részvétel arányára stb.
Részlet a válaszából: […] ...szabályozás nem ír elő kötelező közös ajánlattételt, amennyiben egy ajánlattevő által bevont alvállalkozó hozzájárulásának mértéke elér bizonyos értéket. A korábbiakban ez a mérték 25 százalékos volt, jelenleg azonban ilyen előírás nem szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...Ez egyben azt is jelenti, hogy a kizáró ok hatálya alá tartozás időszaka így meghosszabbodik, hiszen sem a nyilatkozattétel, sem pedig az értékelés időszakában nem tartozhat az ajánlattevő a kizáró okok hatálya alá.A vizsgálat során, amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének aránya

Kérdés: Előírhatom-e az 50 százalékos szabály alkalmazása mellett, hogy azokra az ajánlattevő nem vehet igénybe kapacitást nyújtó szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos szövege szerint építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 százalékát. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása a hiánypótlásban

Kérdés: Mit tegyen az ajánlatkérő, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban hiányosság merül fel, és emiatt a nyertes ajánlattevő új kapacitást nyújtó szervezetet von be hiánypótlásában?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat. Mindez érinti az ajánlattevő és kapacitást biztosító szervezete EEKD-jának vizsgálatát. Ezt követi az ajánlatok értékelése a törvény 69. §-ának (3) bekezdés szerint, majd a nyertes ajánlattevő felhívása a kizáró okok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerű előírás lehet.A Kbt. 65. §-ának (5) bekezdése szerint a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ténylegesen szükséges mértékű előírásnak a referenciák körében azt kell tekinteni, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés – a 19. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége körében kötött szerződéseinek közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Cégünk a Kbt. 5. § (1) bek. c) pontjának hatálya alá tartozó költségvetési szerv, mely alaptevékenysége mellett az Áht. 7. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vállalkozási tevékenységet is végez. Az egyes vállalkozási szerződésekben meghatározott vállalkozói díjból fedezzük a vállalkozási szerződés teljesítéséhez szükséges dologi kiadásokat, illetőleg vásárolunk egyéb tárgyi eszközöket. A dologi és egyéb kiadások egyes esetekben meghaladhatják a közbeszerzési értékhatárt. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége keretében kötött szerződéseire kiterjed-e a mindenkori közbeszerzési törvény hatálya?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek közbeszerzési kötelezettsége van a következők szerint.A Kbt. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a meghatározott értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az 5-7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Bírálat szakaszai nemzeti rezsimben

Kérdés: Ajánlatkérőként valóban szükséges nemzeti rezsimben is két részre bontanom a bírálatot, annak ellenére, hogy e nélkül sokkal gyorsabb lenne az értékelés?
Részlet a válaszából: […] ...a nyilatkozati elv alapján kell az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot bírálni, esetleg hiánypótoltatni, majd az ajánlatok értékelését követően a valódi igazolások, dokumentumok vizsgálatát kell elvégezni. Nemzeti rezsimben annyi a különbség, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Szerződésmódosítás lehetősége konzorciumi változások esetén

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt megkötött közbeszerzési szerződés módosítására lehetőség van-e abban az esetben, ha a konzorciumi partnerek személyében olyan változás áll elő, hogy az egyik konzorciumi partner átvállalja a másik konzorciumi partner teljesítési arányát, ezzel a jövőben egyedüli félként látja el a közbeszerzés tárgya szerinti szolgáltatást? Új konzorciumi partner tehát nem lép be a szerződésbe, de jogutódlásról sem beszélhetünk. Módosíthatják-e a felek a konzorciumi megállapodást úgy, hogy az egyik fél teljesítésre képtelenné válása esetén a másik fél lép be helyette, tekintettel az egyetemleges felelősségre? Mi a teendő abban az esetben, ha mindezek az új Kbt. hatálya alatt kötött szerződés esetén következnek be?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel – azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága eredményezi, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmatlannak minősítse...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.
1
2
3
4
7