Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályhely kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Közbeszerzések Tanácsának feladatai

Kérdés: Milyen jellegű feladatokat lát el a Közbeszerzések Tanácsa? Rendelkezik-e erről az új Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzésekről, ideértve a közbeszerzések tárgyainak az egységre vetített – közbeszerzési eljárás alapján fizetendő – ellenértékét is; éves összesített statisztikai jelentést készít; felügyeli, koordinálja, elősegíti a közbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Bírság az új Kbt.-ben

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság az új Kbt. szerint milyen összegű bírságot szabhat ki?
Részlet a válaszából: […] ...felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A bírság mértéke az előzőekben ismertetett esetekben a beszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet. Lényeges azonban, hogy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
7
8