Indikatív ajánlat bekérésre a DBR második részében

Kérdés: Intézményünk árubeszerzésre (laboratóriumi vegyszerek) nyert európai uniós támogatást. Tekintettel a beszerzendő áruk széles körére és időbeli elhúzódására, DBR-eljárásban kívánjuk beszerezni azokat. Jelenleg a DBR felállításának fázisában van az eljárás. Majd a második – ajánlattételi – rész indítása előtt a konkrét beszerzési igények tekintetében szükséges újabb indikatív árajánlatok bekérése? A támogatási kérelem benyújtása során ez megtörtént, azonban aggregált módon, tehát ezekből az indikatív ajánlatokból nehéz a konkrét ajánlatokra vonatkozóan megállapítani a becsült értéket, és ennek következtében az ajánlatkérő a Kbt. 72. § feltételei szerinti ellenőrzés végrehajtásakor nehézségekbe ütközik.
Részlet a válaszából: […] ...a DBR becsültérték-megállapításának nincs jelentősége, éppen ezért ha uniós rezsimben indította az ajánlatkérő, a későbbiekben a beszerzései összértéke tekintetében átlépheti azt.A becsült érték dokumentálása a DBR részvételi szakaszában kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Ajánlattétel holdingstruktúrában

Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...belüli feladatmegosztás miatt gyakrabban kényszerülnek az ajánlattevők arra, hogy az alkalmassági feltételeknek való megfelelés, vagy az értékelési szempontok keretében magasabb pont elérése érdekében más szervezet képességeit, kapacitását vegyék igénybe. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...joggyakorlat gyökerei egészen az 1995. évi, első közbeszerzési törvényig nyúlnak vissza. Ez a jogszabály még csak a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt, és így az ajánlatban kötelezően nevesítendő alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag a végösszeget bírálja el. Tehát a tervezői költségvetés részletes ismerete az eljárás lényege szempontjából teljes mértékben érdektelen."Az eset tehát segít annak elhatárolásában, milyen formában és módon van lehetőség a tervezőt igénybe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Szerződésmódosítási kötelezettség és dokumentálása

Kérdés: Keretszerződést kötöttünk az ajánlattevővel. A szerződésben a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában tételesen meghatároztuk, hogy melyik termékből mennyit rendelünk majd a szerződéses időszak alatt. Ha a szerződéses összeg, valamint a szerződés szerinti termékkör nem változik, azonban a megrendelendő termékek mennyiségi megosztásán változtatni kívánunk, akkor kell-e emiatt szerződést módosítani? Illetve ha módosítunk, hogyan és milyen módon kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...szerződések módosítására vonatkozó szabályok 2015. november 1-jétől lényegesen rugalmasabbak lettek. Amennyiben ellenérték növekedése nem történik, és a beszerzési tárgyak változására sem kerül sor, úgy az ajánlatkérőnek egyedileg kell eldöntenie, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Ajánlattételi felhívás megküldése e-mailben

Kérdés: Megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, ha a nem hirdetménnyel induló, nem elektronikus közbeszerzési eljárás során az eljárást megindító ajánlattételi felhívást kizárólag e-mailben küldi meg az ajánlatkérő az ajánlattételre felkért gazdasági szereplő részére? Szükséges-e ilyenkor elektronikus aláírással ellátni a dokumentumot?
Részlet a válaszából: […] ...során. Amennyiben elektronikus levélben történik a küldés, úgy azt ún. fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy azzal egyenértékű informatikai megoldás alkalmazásával (mely biztosítja a letagadhatatlanságot és megváltoztathatatlanságot) lehet teljesíteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Hiánypótlás központi e-mail címre

Kérdés: Mennyire célszerű élni azzal az ajánlatkérő által biztosított lehetőséggel, hogy a hiánypótlás elektronikus úton is megküldhető egy központi e-mail címre jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható pdf-fájlként? Ha az ajánlatkérő a felhívásban a fenti fájlformátumon kívül másról nem rendelkezik, van további követelmény az ajánlattevővel szemben? Elegendő a levelezőrendszerben a kérési/olvasási visszaigazolás beállítása? Vagy az ajánlatkérő feladata, hogy tájékoztasson az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről? Ezzel szerepét veszti az eredeti példány megléte, irányadósága?
Részlet a válaszából: […] ...során. Amennyiben elektronikus levél útján küldik azt, akkor azt ún. fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy azzal egyenértékű informatikai megoldás alkalmazásával (mely biztosítja a letagadhatatlanságot és megváltoztathatatlanságot) lehet teljesíteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...tehát valóban nem reprodukálható, azaz ezzel az ajánlatkérőnem törvényesen járt el, annak ellenére, hogy ez az elő­írás nem teljesmértékben logikus. A nagyobbik probléma azonban nem az, hogy esetleg a másodikellenőrzés elmarad, hanem hogy például az OMMF esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Beszerzési tárgyak felhasználásának közvetlen összefüggése

Kérdés: A szennyvíztelep és a szennyvízhálózat fejlesztéseinél a beszerzési tárgyak és rendeltetésük ugyan nem azonosak, de egymással közvetlenül összefüggenek-e? Konkrétan: a szennyvíztisztító telep felújítási munkái (iszapsűrítő berendezés felújítása, iszaplepény-szivattyú felújítása vagy beszerzése, átemelőszivattyúk frekvenciaváltójának felújítása, cseréje stb.) egybeszámítandók-e a szennyvízcsatorna hálózati munkákkal (gerinccsere, aknák közötti gerinccsere, aknafelújítás, aknaépítés és visszacsapószelep beépítése stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést a(2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések,vagy építési beruházások, vagy szolgáltatások értékét egybe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
1
2