Szerződés teljesítésének időpontja a közzétételi kötelezettség kontextusában

Kérdés: A Kbt. 43. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint, ha a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat. A cd) pont esetében építési beruházás során mely időpont az irányadó? A beruházás kivitelező általi készre jelentésének időpontja, a műszaki átadás-átvétel lezárásának időpontja vagy a teljesítésigazolás kiadásának időpontja? A legtöbb esetben ezek az időpontok eltérőek, akár jelentős időbeli eltérés is lehet közöttük. Vagy esetleg más időpont az irányadó? A ce) pont esetében fordított áfás szerződés esetén mely időpont az irányadó? Amikor a kivitelező felé teljesítette a végszámla kifizetését az ajánlatkérő, vagy amikor az áfa összegét megfizette? [A 44/2015. MvM rendelet 16. mellékletének V.2.4) pontjában a nettó ellenszolgáltatást kéri feltüntetni, a CoRe rendszerben azonban a bruttó ellenszolgáltatást kell feltüntetni. Fordított áfa esetében az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontja eltér.]
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő által elismert időpontját, valamint– az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél – támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...feladata, hogy az előtte folyamatban lévő ügy összefüggéseire jellemző valamennyi releváns körülmény figyelembevételével részletesen értékelje, hogy e jogszabályok konkrét alkalmazása érintheti-e az érintett gazdasági szereplők hatékony bírói jogvédelemhez való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Alkalmassági szempont előírása

Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?
Részlet a válaszából: […] ...jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak.Mivel a hirdetményben feltételezhetően csak egy értéket szerepeltet az ajánlatkérő az alkalmassági követelmény minimumértékének meghatározásakor, de az igazolás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Árbevétel meghatározása év közbeni kiírásnál

Kérdés: Ha év közben írják ki az eljárást, akkor milyen árbevétel szükséges a beszerzés tárgyából? Lehet az adott évi árbevétel is, például becsült értékkel?
Részlet a válaszából: […] Az árbevétel esetében lezárt üzleti évet vizsgálhat csak az ajánlatkérő, azaz nincs lehetőség arra, hogy egy adott pénzügyi év becslése alapján kerüljön az árbevétel elszámolásra, még abban az esetben sem, ha a közbeszerzés szerinti árbevételről van szó.A 321/2015....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...nem alkalmazandó.[A Kbt. 76. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alkalmazására. Az ajánlatkérő csak akkor választhatja a legalacsonyabb ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Nyilatkozattétel időpontjának előírása az ajánlatkérő által

Kérdés: Jogszerű-e az, hogy az ajánlatkérő az egyes nyilatkozatok dátumozását a felhívás feladásának napjához köti, azaz a dátumnak későbbinek kell lenni az iraton? Elő kell-e ezt egyáltalán írni? Korábban ilyen kitétellel nem találkoztunk.
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott eljárásban, amennyiben a Kbt. 122. §-a alapján jár el, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás értéke nem éri el a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kommunikáció postai úton közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján építési beruházás tárgyában. A felhívással megkeresett négy ajánlattevő mindegyike adott be ajánlatot. Az ajánlattevők közül három rendelkezik faxelérhetőséggel, a negyedik csak e-mail címet adott meg, faxelérhetősége nincs (ez tapasztalataink szerint ma már egyre ritkább, de kisebb cégeknél még előfordul). A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A Kbt. 35. § (1) bekezdésében leírtak szerint az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden kommunikáció írásban történik. A (2) bekezdés szerint az írásbeli nyilatkozatok teljesíthetőek: a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján; b) faxon; c) elektronikus úton. A (4) bekezdés alapján a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat benyújtható legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön, a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában. Az (5) bekezdés szerint a Kbt. alapján előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe. A negyedik ajánlattevő részére történő iratmegküldés nem lehetséges faxon (nem rendelkezik faxszal) vagy elektronikus úton (az ajánlatkérő nem rendelkezik az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott fokozott – vagy attól magasabb – biztonságú elektronikus aláírással). Az ajánlattevővel postai úton történő kommunikáció jelen esetben álláspontunk szerint indokolt, ezzel azonban sérül az ajánlattevők esélyegyenlősége, hiszen az ajánlattevő – a másik három ajánlattevővel ellentétben – esetleg csak több nappal később kapja meg a kiküldött iratokat. Ezt véleményünk szerint csak azzal kerülhetjük ki, ha minden ajánlattevő részére postai úton küldjük meg az iratokat – ez viszont komoly időveszteséget jelent az eljárás szempontjából, illetve a küldemények esetleges postai elvesztése miatt kockázatot is. Az eljárás során felvett jegyzőkönyvek, a hiánypótlási felhívás(ok), és az egyéb, az eljárás során keletkezett, az ajánlattevőknek eljuttatandó dokumentumok kiküldése során a fentebb vázolt helyzetben hogyan valósítható meg a Kbt. hivatkozott rendelkezéseinek és alapelvének betartása? Hogyan történhet minden szempontból jogszerűen a dokumentumok megküldése az ajánlattevők részére?
Részlet a válaszából: […] ...de egyértelművé kívánjuk tenni, hogy a fax-visszaigazolás az elektronikus levél megküldésének igazolásával technikai értelemben egyenértékű. A gyakorlati probléma inkább a fax általános elfogadottságával van, míg egy elektronikusan elküldött levél és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Végrehajtási rendeletek az új törvényben

Kérdés: Mikorra várható a végrehajtási rendeletek megjelenése, és milyen körben?
Részlet a válaszából: […] ...az építési beruházások megvalósítására irányulóközbeszerzési szerződések teljesítésének, és a szerződésben foglalt ellenértékkifizetésének részletes szabályait.A (2) bekezdés értelmében felhatalmazást kap az államivagyon felügyeletéért felelős miniszter...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság általkiszabható bírság és a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendőigazgatási szolgáltatási díj mértékét;– a tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályokat;– a XIV. fejezet szerinti eljárások sajátos közbeszerzésiszabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...(a postai feladást megelőző és a kézbesítést követőküldeményrendező szolgáltatások); elektronikus postával összefüggő és teljesmértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű szolgáltatások(beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
1
2