Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és–a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő által elismert időpontját; valamint ce) az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél – támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] ...úton), valamint közösen mulasztották el a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolást. A jogorvoslati fórum összességében értékelte a vélhetően összejátszó ajánlattevők magatartását, és arra jutott, hogy az ajánlatkérő jogszerűen zárta ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban

Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...nyelvű verzióját alkalmazza, úgy az más nyelvű kitöltésnek minősül-e. Feltételezzük, hogy az angol nyelvű verzió alkalmazása egyenértékű azzal, mintha az ajánlatkérő magyar nyelven töltené ki, mivel ebben az esetben magyar nyelven párhuzamosan nem tudja tölteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Nem nevesített alvállalkozó cseréje

Kérdés: A szerződés teljesítéséhez igénybe vett alvállalkozó nem volt nevesítve az ajánlatban, és közreműködése mértéke 10 százalék alatti volt. Le szeretnénk cserélni, pontosabban bevonni egy másik alvállalkozót is. Ehhez elegendő, ha nyilatkoztatjuk az akkor hatályos törvény szerint a kizáró okokról a bevonni kívánt alvállalkozót? Vagy be is kell jelenteni az ajánlatkérőnek a változást?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő minden esetben felelősséget vállal alvállalkozóiért. Amennyiben nem került az érintett, a teljesítés során bevonásra kerülő alvállalkozó nevesítésre, azt a szerződéskötéskor vagy a teljesítés során kell bejelenteni, és egyben nyilatkozni arról, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...koncessziós szerződések. A módosítás a fentiekkel összhangban tartalmilag is kiigazította a Kbt. kivételi körét;– a becsült érték vonatkozásában az Európai Bíróság C-16/98. sz. ítéletében kimondta: az egy építési beruházás fennállásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kizáró okok és alvállalkozók ellenőrzésének kötelezettsége

Kérdés: A hatályos Kbt.-ben rögzítettek alapján, jól értelmezem-e, hogy a nemzeti eljárásban az ajánlatkérőnek nem kötelessége a kizáró okokat ellen­őrizni, mivel a 310/2011. Korm. rendelet 2. §-a ezt csak a közösségi rezsimben teszi kötelezővé számára, továbbá az alvállalkozókkal kapcsolatosan az ajánlatkérőnek rezsimtől függetlenül semmilyen ellenőrzési kötelezettsége nincs?
Részlet a válaszából: […] ...szerint írhatja elő.A nyilatkozati elv feltétel nélküli elfogadását és esetlegesen felvilágosítás kérését csak alacsony értékű beszerzések esetében engedélyezi a Korm. rendelet 17. §-ának (6) bekezdése. Esetünkben az ajánlatkérőnek eleve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Kkv-k a közbeszerzésben

Kérdés: Változik-e a kkv-kkel kapcsolatos szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben isindíthat:– az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem ériel a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem ériel a száz­ötvenmillió forintot;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Végrehajtási rendeletek az új törvényben

Kérdés: Mikorra várható a végrehajtási rendeletek megjelenése, és milyen körben?
Részlet a válaszából: […] ...az építési beruházások megvalósítására irányulóközbeszerzési szerződések teljesítésének, és a szerződésben foglalt ellenértékkifizetésének részletes szabályait.A (2) bekezdés értelmében felhatalmazást kap az államivagyon felügyeletéért felelős miniszter...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...tehát valóban nem reprodukálható, azaz ezzel az ajánlatkérőnem törvényesen járt el, annak ellenére, hogy ez az elő­írás nem teljesmértékben logikus. A nagyobbik probléma azonban nem az, hogy esetleg a másodikellenőrzés elmarad, hanem hogy például az OMMF esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
1
2