15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Hiánypótlás köre tárgyalásos eljárásokban
Kérdés: Véleményüket szeretnénk kérni a Kbt. 93. §-ának (3) bekezdésében, valamint a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdésében foglaltakról. A két jogszabályhely szinte teljesen megegyezik, kivéve azt, hogy a Kbt. 98. §-ának (3) bekezdése nem tartalmazza a hiánypótlás, felvilágosításkérés, számítási hiba alkalmazására való utalást: "és szükség esetén alkalmazza a 67-70. §-t". Ezzel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban ezek alapján nincs lehetőség semmilyen körben hiánypótlás alkalmazására? Függetlenül attól, hogy hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul a tárgyalásos eljárás, a végleges ajánlatok vonatkozásában a hiánypótlások köre mire terjedhet ki?
2. cikk / 15 Felhívás és dokumentáció a Kbt. 122/A. §-a szerinti feltételes eljárásban
Kérdés: Nettó 38 M Ft értékű, uniós támogatásból megvalósuló építési beruházással kapcsolatban szeretnék feltételes eljárást lebonyolítani. Az eljárást a 122/A. § alapján, három kkv meghívásával, hirdetmény és tárgyalás nélkül szeretném megvalósítani, melynek oka a 122/A. § által kínált 15 napos ajánlattételi határidő. Ekkor ugyanúgy kell összeállítanom a dokumentációt és a felhívást, mintha hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást folytatnék, csupán a 122/A. § alapján kimarad a tárgyalás, minden más a fenti eljárás szerint történik?
3. cikk / 15 Szerződéspontosítás lehetősége a Kbt. 122/A. §-a alapján indult eljárásban
Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?
4. cikk / 15 Fenntartott szerződéssel kapcsolatos értelmezési kérdések
Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122/A. §-a, valamint a 122. §-ának (9) bekezdése előírása szerint folytat le eljárást. Az ajánlatok ellenőrzése során megállapította, hogy egyik ajánlattevő elmúlt évi nettó árbevétele több mint 5 milliárd forint, másik ajánlattevő alvállalkozója elmúlt évi nettó árbevétele 1,2 milliárd forint. Az ajánlatkérő az értékelés szakaszában értesítheti-e az ajánlattevőket – hivatkozással a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdésére – arról, hogy az eljárás további szakaszában nem vesznek részt, ajánlatuk a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen?
5. cikk / 15 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás
Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
6. cikk / 15 Tételes költségvetés javítása, pontosítása tárgyalásos eljárásban
Kérdés: A Kbt. 67. § (7) bekezdésének b) pontjában foglalt előírás alapján tárgyalásos eljárásban (tárgyalás csak az ajánlati árra irányul) lehetséges-e – figyelemmel a Kbt. 67. § (3) bekezdésére (az ajánlat megfeleljen a dokumentációnak) – a tételes költségvetésben szereplő mennyiségi eltérések, be nem árazott tételek, valamint beárazott többlet műszaki paraméterek javítása/pontosítása/törlése a tárgyalás során az ajánlattevő részéről, miután az ajánlati kötöttsége még nem áll fenn, és arra is figyelemmel, hogy a Kbt. 98. §-ának (2) bekezdése alapján ugyan az ajánlati árról tárgyal az ajánlatkérő, de az ajánlati ár és így a tárgyalás alapját a költségvetés képezi?
7. cikk / 15 Ajánlatkérőt megbízók körének változása
Kérdés: A Kbt. 21. §-ának (2)-(3) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy egy ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazzon, hogy javára is közbeszerzési eljárást folytasson le. Ebben az esetben a (4) bekezdés előírja, hogy az eljárást megindító hirdetményben fel kell tüntetni, hogy más nevében is eljár az ajánlatkérő. Továbbá a hatályos Kbt. lehetőséget ad a részvételi felhívás bármely elemének módosítására meghatározott időkorlátok figyelembevételével. Kérdésem, hogy a részvételi határidő lejárata előtt módosítható-e az eljárást lefolytató ajánlatkérőt megbízók köre (például az eljárás tárgya oly mértékben módosult, hogy az egyik megbízó szervezet már nem érdekelt a beszerzésben, így a megbízót törölték a négy ajánlatkérő közül)?
8. cikk / 15 Eljárás "főbb mennyisége"
Kérdés: Hogyan értelmezhető a dokumentáció azon megfogalmazása, hogy az eljárás főbb mennyisége? Főként akkor, ha a tárgy mellett erről e címszó alatt nem is rendelkezik?
9. cikk / 15 Jogszabály-alkalmazás ajánlati kötöttséggel kapcsolatban
Kérdés: Tárgyalásos eljárás esetén, illetve egyszerű eljárásban tárgyalás alkalmazásakor az ajánlati kötöttség a tárgyalás befejeződésével jön létre. Mindkét esetben alkalmazandó a Kbt. 83. §-ának (6) bekezdése? Vagyis az ajánlattevő hiánypótlás során – ajánlati kötöttség hiányában – sem módosíthatja az ajánlatának ott meghatározott részeit? Amennyiben ez igaz, akkor az ajánlati kötöttség a hiánypótlás során fennáll. Amennyiben a 83. § (6) bekezdése a fenti esetekben nem alkalmazandó, kérem jelöljék meg a pontos jogszabályhelyet!
10. cikk / 15 Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?