Becsült érték számítása

Kérdés: Szolgáltatásmegrendelés becsült értékének meghatározása kapcsán kérem értelmezésüket a Kbt. 17. § (2) és (3) bekezdés elhatárolásában, azaz melyik módszert, mely esetben kell alkalmazni? Mit ért a Kbt. „rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés” alatt, milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia? Mit ért a Kbt. olyan szerződés alatt, amely nem tartalmazza a teljes díjat? Milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 17. § (2)–(3) bekezdései egyes árubeszerzések, illetve szolgáltatások becsült értékének meghatározására vonatkozó szabályokat tartalmaznak. Ennek alapján:„17. § (2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Alvállalkozói teljesítés aránya

Kérdés: Figyelemmel a Kbt. 138. § (3) bekezdésére, valamint az alábbi állásfoglalásra, hogyan, milyen módon kell az alvállalkozó teljesítésének arányát számolni? A Közbeszerzési Értesítő Plusz 2023. novemberi számában a Hatósági állásfoglalás szerint: "...az alvállalkozói teljesítés aránya az alvállalkozó tevékenységének a teljes szerződéses tevékenységen belüli arányát jelenti és nem annak pénzben kifejezett értékének az arányát a teljes ellenszolgáltatáshoz képest... Tekintettel arra, hogy a jogalkotó a Kbt. 138. § (3) bekezdésében külön kiemelte az ellenszolgáltatás értékét az ajánlattevői bejelentési kötelezettségek között, így az a teljesítés százalékos mértékéhez képest eltérő fogalmat takar és két különböző információra vonatkozóan fogalmaz meg adatszolgáltatási kötelezettséget."
Részlet a válaszából: […] ...belül az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát, valamint az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét megadni......A nyertes ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek az alvállalkozói teljesítést követően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Keretszerződésben alvállalkozó bevonása

Kérdés: Keretszerződés megkötésére irányuló eljárásban ajánlattevőként veszünk részt. A keretszerződés 4 éves időtartama, valamint a jellege miatt ugyanakkor nem látjuk előre, hogy milyen esetekben és milyen mértékben kell majd alvállalkozót bevonnunk. Az ajánlatkérő azonban a szerződés megkötésekor elvárja az alvállalkozók megnevezését és a teljesítési arány megadását. Hogyan oldható fel ez a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...belül az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát, valamint az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét megadni. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Késedelmi kötbér beszámítása

Kérdés: A szerződésben előírhatjuk jogszerűen, hogy a késedelmi kötbért levonjuk a végszámlából?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő ellenszolgáltatása és a kötbér ugyanolyan jellegű, pl. pénzben kifejezett. Így, ha az ajánlatkérő nem pénzbeli ellenértéket határozott meg ellenszolgáltatásként, hanem pl. jog átadását (pl. koncesszió esetén), de a kötbér forintális, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Jóteljesítési biztosíték kikötésének lehetősége alvállalkozónál

Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően helyesen járok-e el, ha építési beruházás nemzeti nyílt eljárás nyerteseként jóteljesítési biztosítékot kötök ki az alvállalkozómmal kötött szerződésemben, figyelemmel a 322/2015. Korm. rendelet, illetve a Kbt. szabályaira úgy, hogy az ajánlatkérő nem írta elő a közbeszerzési dokumentumokban a biztosítékot sem a nyertes ajánlattevő felé, sem alvállalkozója felé, és nem tiltotta meg az alvállalkozókkal kötött szerződésben történő alkalmazását sem?
Részlet a válaszából: […] ...között kötendő szerződés tartalmára vonatkozóan határoz meg kötelezettségeket. A Kbt. 134. § (2) bekezdése a tartalékkeret mértékét korlátozza, míg a (7) bekezdés a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosítékról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Euróalapú referencia értékének átszámítása forintra

Kérdés: Egy norvég referencián a szerződés összege EUR-ban szerepel. Ha most szeretném felhasználni a referenciaigazolást, akkor milyen forintértékkel szükséges számolnom?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet kivételes esetben írja elő az érték kötelező feltüntetését az alábbiak szerint:"Korm. rendelet 22. § (3a) * Az ajánlatkérő a (2) és (3) bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Szerződésszegés – alvállalkozói adatszolgáltatás elmulasztása

Kérdés: Ajánlatkérőként milyen jogi eszközökkel élhetünk, ha az ajánlattevő a Kbt. 138. § (3) bekezdése szerinti, az alvállalkozót megillető ellenszolgáltatásra vonatkozó adatokat nem adja át részünkre?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítés tényleges százalékos arányát, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét bejelenteni.A Kbt. nem határoz meg szankciót az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztására, így az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Egyoldalú szerződéses feltételek előírása

Kérdés: Előírhatjuk-e az alábbi rendelkezéseket a közbeszerzési szerződésben?
1. A Megrendelő az érvényesíthető kötbért elsősorban a jótállási vagy teljesítési biztosítékból elégíti ki. Amennyiben a biztosíték(ok) összege nem fedezi az érvényesíthető kötbér mértékét, a Megrendelő jogosult a kötbért a Vállalkozó számlájáról letiltani.
2. Amennyiben a Vállalkozó a jótállási biztosítékot az előírt tartalomban, az előírt módon és összeg igazolásával nem küldi meg vagy nem adja át a Megrendelőnek a műszaki átadás-átvételi igazolás kiadásának napjával, a Megrendelő jogosult a jótállási biztosíték összegét a Vállalkozó számlájáról letiltani, és ezt jótállási biztosítékként kezelni a Megrendelő bankszámláján. A Vállalkozó köteles a Megrendelő részére, a Vállalkozó jelen szerződésben megjelölt fizetési bankszámlájának terhére, a biztosíték(ok) határidőben történő meg nem fizetése esetére, a letiltás foganatosítása érdekében banki felhatalmazást adni, legkésőbb a szerződés hatálybalépésének időpontjáig.
Részlet a válaszából: […] ...szerint az ajánlatkérő sokszínűbb szankciórendszert is kidolgozhatna.Uniós forrás esetében kifejezetten az a tapasztalatunk, hogy ilyen mértékben egyoldalú és szankciódús szerződéses tartalmat az ellenőrző szervek biztosan kifogásolni fognak. Amennyiben nincs uniós forrás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Alvállalkozók kifizetése

Kérdés: Építési beruházáshoz kapcsolódó tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén is van lehetőség az alvállalkozó "közvetett" kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...beruházások esetén a Ptk. 6:130. § (1)–(3) bekezdésétől eltérő, sajátos szabályokat határozzon meg a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére.A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése pedig csak arra az esetre vonatkozóan állapít meg a Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Értékhatárok egyes ajánlatkérők esetében

Kérdés: Ha egy önkormányzat vagy a NEAK kiír egy közbeszerzési eljárást árubeszerzésre, akkor melyiknél milyen uniós értékhatárt kell figyelembe venni? Ha egy adott évben köt velem szerződést, de a teljesítés a következő évre is átnyúlik, akkor ezt hogyan számolja el az ajánlatkérő az értékhatárnál?
Részlet a válaszából: […] ...megindító hirdetményt közzétette, vagy a hirdetmény nélküli eljárást elindította, azt az évet "terheli" az adott beszerzés becsült értéke, tehát nem kerül elszámolásra a következő években. Mivel a kérdés árubeszerzésre vonatkozik, úgyszintén a főszabályt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.
1
2
3
33