A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának ismételt előírása eljárás eredménytelensége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?
Részlet a válaszából: […] ...1. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti, az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő köteles a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.

Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Árlejtés lefolytatása egy ajánlattevővel

Kérdés: Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...nem kötelezhető, hiszen eleve tisztában van azzal, hogy egyedül van ajánlattevőként az eljárásban a bontást követően. A fedezet mértékét amennyiben nem ismeri, akkor is feltételezhetően magasabb árat adott, melyet az árlejtés során tervezett csökkenteni. Így jogos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Fedezet ismertetésének joghatásai

Kérdés: Ha előre ismertetem a fedezetet, akkor megmarad-e a lehetőségem arra, hogy utólag megemelhetem azt, vagy később már nem lehet ezzel a lehetőséggel élni? Mi indokolja azt, hogy az új hirdetménymintába is bekerült egy olyan sor, hogy ha kevesebb a fedezet, mint a becsült érték, akkor azt indokolni kell – ami adott esetben nem csak az egybeszámítás miatt adódhat?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban a végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Eredménytelen eljárás az ajánlatkérő jogsértése esetén

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 76. § (1) bekezdésének e) pontja – mint az eljárást eredménytelenné tevő lehetőség – nem alkalmazható, ha a jogsértést nem az ajánlattevői magatartás idézte elő, hanem az ajánlatkérő azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatást csak az ajánlattevőnek küldte meg?
Részlet a válaszából: […] ...sem, vagy az összességében leg­előnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot;– az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárás eredményessége

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 3412. számú kérdéséhez kapcsolódóan kérem véleményüket. Ha a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat ajánlati ára nem éri el a 150 millió forintot, de van olyan érvényes ajánlat, amely ezt meghaladja, eredményes-e az eljárás? Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése alapján folytatott tárgyalásos eljárásban a végső tárgyalást követően benyújtott ajánlati árak döntik el azt, hogy a vizsgált kérdés alapján eredményes-e az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...szerint, ha az ajánlatkérő a becsült érték megállapításakor figyelemmel volt a Kbt. 11-17. §-ainak előírásaira, és igazolni tudja, hogy az eljárás előkészítése során jogszerűen járt el, akkor az eljárás nem lesz eredménytelen amiatt, hogy magasabb ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.