Közös ajánlatkérés

Kérdés: Önkormányzati háttérintézményként egy másik háttérintézménnyel közösen tervezünk közbeszerzést. Közösen szeretnénk az eljárást előkészíteni, bírálni és értékelni, az eljárást mi folytatnánk le a másik háttérintézmény nevében is. Van erre lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] Igen, a hatályos Kbt. lehetővé teszi, hogy többen közösen valósítsanak meg közbeszerzést. Az önök esetében a másik háttérintézménytől meghatalmazást kell kapniuk arra vonatkozóan, a másik intézmény nevében lefolytathassák az eljárást, ahogy erről a Kbt. 29. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Felelősségbiztosítás építési beruházásnál

Kérdés: Ajánlatkérőként olyan közbeszerzési eljárást szeretnénk indítani építési beruházás megvalósítására, amelyik nem feltételes. A módosult szabályok alapján az ajánlattevőnek szükséges felelősségbiztosítással rendelkeznie szerződéskötésre?
Részlet a válaszából: […] ...kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.Az új rendelkezések megszüntetik azt a különbségtételt, hogy főszabály szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

A FAKSZ felelőssége a döntési folyamat jogszerűsége vonatkozásában

Kérdés: Az eljárást részekre bontottuk, majd visszavontuk, végül egyben írtuk ki. A váltásnak elsősorban szakmai okai voltak. Ez a döntési folyamat számonkérhető-e a FAKSZ-on?
Részlet a válaszából: […] ...lehetett bontani a beszerzési tárgyát. Fennáll továbbá az a lehetőség is, hogy látva a piaci szereplők érdektelenségét, inkább nagyobb értékű eljárást írt ki az ajánlatkérő, bízva abban, hogy mindez felkelti a gazdasági szereplők figyelmét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...sem lehet feltétlenül abból eredeztetni, hogy másként gondolta az ajánlatát. A hiánypótlás hasonló értelmezése, illetőleg az ajánlat értékelése folyamatának ilyen irányú kiterjesztése hiányzik a Kbt.-ből.Amennyiben kifejezetten a részekhez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a későbbiek során megállapítsa.Ha az ajánlattevő lenyilatkozza, hogy az általa meg nem nevezett, de 10 százalékot meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók nem tartoznak a Kbt. kizáró okainak hatálya alá, akkor az ajánlatkérőnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...illetve amelytől az ajánlatkérő= a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-,illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében aközbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...sem. A közpénzekkel gazdálkodó felelős ajánlatkérőfeladata a beszerzési igényét úgy meghatározni, hogy e szükségletei minélnagyobb mértékben, minél hatékonyabban kielégíthetők legyenek. E gazdasági célszerűséggelszemben megfogalmazott jogalkotói és társadalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Ajánlattevő összeférhetetlenségi nyilatkozata

Kérdés: Mi alapján kötelezheti az ajánlatkérő az ajánlattevőt arra a nyilatkozatra, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 10. §-ának meghatározott összeférhetetlenségi okok?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg amelytől az ajánlatkérő– az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőlegpiacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében aközbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...egyes részszempontok vonatkozásában különböző értékelésimódszerek is meghatározhatók. Erre vonatkozóan a ww.kozbeszerzes.hu internetesportálon található dokumentumtárban rendelkezésünkre álló döntéstechnológiaiútmutató a következő címet viseli:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.
1
2