Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...sem lehet feltétlenül abból eredeztetni, hogy másként gondolta az ajánlatát. A hiánypótlás hasonló értelmezése, illetőleg az ajánlat értékelése folyamatának ilyen irányú kiterjesztése hiányzik a Kbt.-ből.Amennyiben kifejezetten a részekhez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 322/2015. kormányrendelet az alábbiak szerint módosult.Egyértelművé válik a 2. § (1) bekezdése alapján, hogy az ár mint értékelési szempont 70 százalékos súllyal szerepelhet, amennyiben az összsúlyszám 100, és kivitelezésről van szó, vagy tervezésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Meghívottak száma uniós értékhatár alatti, nem "négy ajánlattevős" eljárásban

Kérdés: A Kbt. 113. §-ának (2) bekezdése alapján szükséges három további ajánlattevő meghívása, vagy összesen kell, legalább három szereplőnek kifejeznie érdeklődését az eljárás iránt?
Részlet a válaszából: […] A törvény 113. §-ának (2) bekezdése értelmében akkor is kell legalább további három gazdasági szereplőnek felhívást küldeni, ha háromnál kevesebb ajánlattevő jelezte érdeklődését, az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő köteles legalább három gazdasági szereplőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...változások az alábbiak.A nemzeti rezsim kivételei bővültek a következők szerint:A törvényt az idei évtől nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő– olyan szolgáltatás megrendelése esetében sem, amely a pártok működését segítő tudományos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...koncessziós szerződések. A módosítás a fentiekkel összhangban tartalmilag is kiigazította a Kbt. kivételi körét;– a becsült érték vonatkozásában az Európai Bíróság C-16/98. sz. ítéletében kimondta: az egy építési beruházás fennállásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőkötelezettségeit saját közbeszerzési eljárásrend kialakítása során – akövetkezők szerint:– Az ajánlatkérő az uniós értékhatárokat el nem érő értékűárubeszerzésre és szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzésemegvalósításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Támogatási szerződés fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezése

Kérdés: A pályázati forrásból megvalósuló beruházás fedezetéül szolgáló támogatói döntést, támogatási szerződést hogyan lehet az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezni? [18. § (3) bekezdés.]
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában az alábbiak.Az építtető köteles gondoskodni arról, hogy az építőiparikivitelezési tevékenység szerződés szerinti ellenértékének megfelelő – afedezet forrásaként figyelembe vehető – fedezet az építési szerződés hatályánakbeálltakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...A (2) bekezdés alapján az ajánlattevőként szerződő félteljesítésében – ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzésértékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókmegjelölését – csak az ajánlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Azonos tárgyú hiányok többszöri pótlásának lehetősége

Kérdés: Az ajánlatkérő eljárásában több alkalommal hiánypótlást rendelt el úgy, hogy azonos, korábban már hiányként megjelölt kérdésben hívta fel az ajánlattevőket hiánypótlásra. Megteheti-e (megtehette-e) ezt a közbeszerzési törvény szerint, vagy eljárása jogszabályba ütköző?
Részlet a válaszából: […] ...hiánypótlások során már nem pótolhatók;– a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat Kbt. 81.§-ának (4) bekezdése szerint értékelendő tartalmi elemeinek módosítását, továbbáa hiánypótlás során az ajánlattevő új közösen ajánlatot tevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Mérlegelési lehetőség a hiánypótlás biztosítása kérdésében

Kérdés: Lehet-e olyan referenciát pótoltatni, amely nem felel meg a kiírásnak, például olyan feltételezéssel, hogy az értéket esetleg elgépelték? Ha nem biztosítjuk a hiánypótlás lehetőségét, sikerrel támadhatják-e meg az eljárást az érintettek, illetve – mivel a hiánypótlási eljárás "időkiesést" okoz – célszerű-e "értelmetlensége" ellenére is biztosítani azt?
Részlet a válaszából: […] ...a referencia értékének módosítása nemhibajavításnak minősül, hiszen az ajánlatot módosítaná, így már beadott, tehátnem hiányzó referencia esetében, hiánypótlás biztosítása esetében sincslehetőség pótlására. A hiánypótlás körében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.
1
2