5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye
Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
2. cikk / 5 Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás
Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
3. cikk / 5 Referenciával kapcsolatos hamis adatszolgáltatás jogkövetkezménye
Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha a referenciával kapcsolatban pontatlanul nyilatkozik az ajánlattevő, és kiderül, hogy nem is azt a tevékenységet végezte? Egy olyan elírás, melyből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérő hazudott, elegendő ahhoz, hogy három évre kizárják a versenyből?
4. cikk / 5 Referenciában megadott érték eltérése a Közbeszerzési Értesítőben közzétett szerződéses értéktől
Kérdés: A referenciaigazolásban az ajánlatkérő megadta a szerződés értékét, amely referenciát az ajánlattevő becsatolt. A szerződés értéke azonban nem egyezik meg a KÉ-ben közzétett szerződéses értékkel. Mit lehet ilyenkor tenni, illetve ez von-e maga után valamilyen jogkövetkezményt az ajánlattevő, az ajánlat és az eljárás vonatkozásában? Idekapcsolódóan, lehetséges-e, hogy a közzétett érték és a tényleges teljesítés értéke eltér egymástól?
5. cikk / 5 Hamis adatszolgáltatás meghatározása a dokumentációban
Kérdés: A dokumentációban milyen mértékben kell kitérni a hamis adatszolgáltatás meghatározására, illetve jogkövetkezményeire? A legutóbbi törvénymódosítás érintette ennek szabályozását?