Magánszemély bevonása, igazolása

Kérdés: Szakember értékelési szempontra vagy alkalmassági követelmény és hozzá tartozó értékelési szempontra magánszemély kerül bevonásra (aki máshol munkaviszonyban áll, azonban önállóan állapodik meg az ajánlattevővel). Magánszemély tekintetében hogyan ellenőrizhető a kizáró okok fenn nem állása? Az ajánlatkérő a bírálati szakaszban kérhet magánszemély bevonása esetében bármilyen igazolást a kizáró okok fenn nem állásának igazolására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. fogalomrendszerében a természetes személy is a gazdasági szereplő fogalom alá tartozik, amennyiben az adott beszerzési piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja (Kbt. 3. § 10. pont). A természetes személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Felelősségbiztosítás igazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő a pénzügyi alkalmasságban előírta a felelősségbiztosítást. Köteles vagyok-e ezt igazolni, amikor a 322/2015. Korm. rendelet ennél megengedőbb szabályt alkalmaz?
Részlet a válaszából: […] ...kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra."Ez az előírás ugyanakkor nem zárja ki, hogy az ajánlatkérő pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározását,– a keretszerződés tárgyára vonatkozó minőségi követelményeket,– a szerződés hatályát,– az ellenszolgáltatás mértékét, valamint a központosított közbeszerzési díj mértékét (számításának és megfizetésének módját),– arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Beszerzési igény dokumentálása DKÜ esetében adott beszerzési tárgyra vonatkozó keretmegállapodás hiányában

Kérdés: Hogyan dokumentálható, bizonyítható a DKÜ esetében, hogy az érintett szervezet nem tudja a beszerzési igényét a meglévő keretmegállapodásokból, vagy egyéb keret jellegű szerződésekből kielégíteni, ha nincs az adott termék vonatkozásában keretmegállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...annak bizonyítása, hogy az igény az adott időpontban keretmegállapodás használatával is kielégíthető lett volna. Nincs tehát olyan nagy mértékben kiszolgáltatva az ajánlatkérő ebben a helyzetben, ugyanakkor ellenőrzési kötelezettségének eleget kell tenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Referenciamegosztás közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Közös ajánlattétel esetében a referencia milyen arányban osztható meg?
Részlet a válaszából: […] ...olyan arányban végezte feladatát, amilyen arányban a teljesítés alapján az ellenszolgáltatásból részesült. Nincs tehát minimális mérték meghatározva a teljes projekthez képest, amely az eljárásban a továbbiakban elszámolható.A 22. § (5) bekezdése értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása a gyakorlatban

Kérdés: Az új Kbt. 62. §-ának (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása kapcsán kérjük véleményüket. A 62. § (2) bekezdés a) pontja szerinti személyek – Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetén – megismerhetők a cégkivonatból, így tudjuk, hogy a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat mely személyektől kell beszereznie és benyújtania. Ugyanez a hivatkozott bekezdés b) pontja esetében meglátásunk szerint nem egyértelmű, hiszen nincsen olyan nyilvántartás, amely ezen adatokat tartalmazza. Helyesen járunk-e el, ha azt kérjük az ajánlattevőtől, hogy "kimutatás" formájában nevezze meg ezeket a személyeket? Erre azért lenne szükség, hogy tudjuk, mely személyek vonatkozásában kell egyáltalán megkövetelnünk a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat. Az sem egyértelmű, hogy a "kimutatást" milyen időszakra kérjük, hiszen az elmúlt öt évre tekintettel nem elegendő, ha ez rövidebb, mint az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülési idő? Másrészről, mit tehetünk, ha az ajánlattevő igyekezete ellenére nem tudja benyújtani az adott személyek nyilatkozatát, mert adott esetben egy korábbi cégvezető vagy felügyelőbizottsági tag nem hajlandó vele együttműködni, esetleg nincs is tudomása az igazolandó körülményről (kizáró okról)?
Részlet a válaszából: […] ...annak érdekében, hogy a kizáró okokról szóló nyilatkozatot e személyek tekintetében az ajánlatkérő bekérhesse az ajánlatok értékelését követően a Kbt. 69. §-ának (4)–(8) bekezdése szerint. A vezetők kimutatásának természetesen tartalmaznia kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

10 százalék feletti alvállalkozók igazolásai

Kérdés: A 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak milyen igazolást kell benyújtaniuk?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozók nem kötelezhetők a kötelező kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat benyújtására. A választható okokkal kapcsolatban kötelezhetők további dokumentumok benyújtására a nevesített alvállalkozók, de csak abban az esetben, ha az ajánlattevő így dönt.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a későbbiek során megállapítsa.Ha az ajánlattevő lenyilatkozza, hogy az általa meg nem nevezett, de 10 százalékot meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók nem tartoznak a Kbt. kizáró okainak hatálya alá, akkor az ajánlatkérőnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kizáró okok és alvállalkozók ellenőrzésének kötelezettsége

Kérdés: A hatályos Kbt.-ben rögzítettek alapján, jól értelmezem-e, hogy a nemzeti eljárásban az ajánlatkérőnek nem kötelessége a kizáró okokat ellen­őrizni, mivel a 310/2011. Korm. rendelet 2. §-a ezt csak a közösségi rezsimben teszi kötelezővé számára, továbbá az alvállalkozókkal kapcsolatosan az ajánlatkérőnek rezsimtől függetlenül semmilyen ellenőrzési kötelezettsége nincs?
Részlet a válaszából: […] ...szerint írhatja elő.A nyilatkozati elv feltétel nélküli elfogadását és esetlegesen felvilágosítás kérését csak alacsony értékű beszerzések esetében engedélyezi a Korm. rendelet 17. §-ának (6) bekezdése. Esetünkben az ajánlatkérőnek eleve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
1
2