Szakember helyettesítése visszalépése esetén

Kérdés: Speciális végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakembert kell bemutatni az ajánlatban. Erre külsős szakembert vonunk be, akivel szerződést is kötünk. Majd a szerződéskötés után meggondolja magát, és a továbbiakban nem akar rendelkezésre állni. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 69. §-ának (9) bekezdése alapján az ajánlattevő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...érdekére is – a közbeszerzés tárgyárakell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – aközbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződésteljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni – Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Erőforrás-szervezet igénybevételével kapcsolatos ellentmondások

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...areferenciák tekintetében támaszkodik más szervezetre, akkor a más szervezetnekkell a felhívásban megkívánt referenciaszámot és -értéket igazolnia. Haigazolja, ezáltal az ajánlattevő válik alkalmassá, ha nem igazolja, azajánlattevő válik alkalmatlanná, és nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek megfelelően az ajánlatkérő az ajánlati felhívásbanelőírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy a közbeszerzésértékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó,illetőleg a következő felsorolás utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (ez a súlyszám);– az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinekértékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely mindenrészszempont esetében azonos, valamint– azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.