Kimentés szerződés megkötése alól

Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...melyekkel szembesül a piaci árváltozások miatt, hogy időben tájékoztassa az esetleges szerződéskötésre képtelenségéről még az értékelés szakaszában, illetve azt követően. De ennek EKR-ben történő kommunikációjára nincs kötelezettsége az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Szerződésmódosítás jogszerűsége előzetes nyilatkozattól eltérő előlegigény esetén

Kérdés: Jogszerű-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítása arra figyelemmel, hogy a nyertes ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez anyagot szállító külföldi piaci szereplő – előzetes nyilatkozatától eltérően – előlegre tart igényt, és ezt a nyertes ajánlattevő (teljes egészében) nem képes finanszírozni?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíteni kell. Az ellenszolgáltatás teljesítése, így az, hogy sor kerül-e előleg fizetésére, avagy sem, illetőleg az előleg mértéke és elszámolásának módja a közbeszerzési szerződés lényeges, érdemi feltétele, és mivel a szerződésmódosítás ezt érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint. E rendelkezés alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő alapossággal előkészíteni. Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Felolvasólap és ajánlat közötti eltérés vizsgálatának elmulasztása

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem vizsgálja a felolvasólap és a részletes ajánlat különbözőségét, és ezt senki sem sérelmezi, hatályba léphet a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek a Kbt. alapelveit tiszteletben tartva kell eljárnia. Az eltérést valójában az értékelés során nehéz nem észrevenni, így vélhetően az ajánlatkérő egyszerűbb megoldást kívánt választani annak érdekében, hogy eredményes eljárást tudjon kihirdetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott rendelkezés a Kbt. kötelező elektronikus közbeszerzésre utaló 40. §-a mellett kitér arra, mit írhat elő az ajánlatkérő, amennyiben az elektronikus közbeszerzés nem kötelező, azaz az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer alkalmazása nem követelmény....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá azellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatásértékét;– a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést- a)-g) pontok.Ugyanakkor nem csak egyszeri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Részlet a válaszából: […] ...kivitelezése.Előzőekre tekintettel, ha az ajánlatkérő a Kbt. tárgyihatálya alá – jellemzően építési beruházás, vagy nagyobb értékű árubeszerzésekkörébe – tartozó beszerzési igényét oly módon kívánja kielégíteni, hogy aközbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...A (2) bekezdés alapján az ajánlattevőként szerződő félteljesítésében – ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzésértékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókmegjelölését – csak az ajánlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályhely kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Közbeszerzési eljárás megindítása

Kérdés: Az eljárások megindíthatóak-e a szükséges – az ajánlatkérő számára előírt – feltételek nélkül? Amennyiben nem, ezt hol tiltja a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...különösen az adott – konkrét – közbeszerzési eljárással kapcsolatos helyzet-, illetve piacfelmérést, a közbeszerzés ún. becsült értékének felmérését, az eljárást megindító hirdetmény, felhívás, valamint dokumentáció előkészítését kell érteni. A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.