Felvilágosításkérés minősítése

Kérdés: A felvilágosítás kérése hiánypótlásnak minősül-e a Kbt. 85. § (2) bekezdés b) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...egyik érdekes elemére.A Kbt. 85. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az ajánlatkülönböző pontjain egy adat eltérő tartalommal (értékben) szerepel – kivéve a81. § (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő adatot –, az ajánlattevő az (1)bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Dokumentációkészítés mellőzhetősége

Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás keretében dokumentáció készítése részlegesen felesleges, ugyanakkor nagymértékben növeli az ajánlati felhívás terjedelmét (akár 100-200 oldal is lehet). Véleményem szerint valamennyi feltételt az ajánlati felhívásban kell szerepeltetni, különben nem védhető az esetleges eltérés, ellentmondás felvetése. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel érintett, Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdéseértelmében az ajánlatkérő jogosult az ajánlati felhívásban használt egyesfogalmak dokumentációban történő meghatározására, továbbá jogosult az ajánlatifelhívásban előírt – a kizáró okokon és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Szerződéstervezettel kapcsolatos problémák

Kérdés: Lehet-e eltérés a dokumentációban megjelenő szerződéstervezet és az aláírt szerződés között? Az ajánlattevő kérheti-e, és ha igen, milyen körben a szerződéstervezet megváltoztatását? Ha kérheti, mennyi idő áll rendelkezésére kérelme előterjesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek megváltoztatására azeljárás ajánlati szakaszának lezárását követően már nincs lehetőség. Aszerződéstervezet ugyanakkor olyan mértékben biztosan kell, hogy változzon,hogy a nyertes ajánlattevő kapcsolattartója, illetve az ajánlattevő neve,székhelye stb. kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Pénzügyi teljesítés meghatározása a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az ajánlatkérők egy része az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban (szerződéstervezetben) a fizetés teljesítését a következő módon határozza meg: "Megrendelő a jelen szerződés alapján létrejövő szállítások ellenértékét a termékek leszállítását követően, a Szállító által kiállított számla alapján, a kézhezvételtől számított 45 napon belül a Szállítónak a(z) .........Bank Rt.-nél vezetett, ......... számú számlájára történő átutalással fizeti meg." Ugyanakkor a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: "Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg." Az Áfa-tv. 13. §-ának (16) bekezdése tartalmazza a számla kellékeit, amelyekből a jelen esetre vonatkozóan érdekes a b), f) és n) francia bekezdés: "a számla kibocsátásának kelte, a teljesítés időpontja, valamint a fizetés módja és határideje." A fentiek alapján kérdéseink: Jogszerű-e a pénzügyi teljesítésnek a számla kézhezvételéhez kötése, hiszen ennek meghatározása a számla kiállításának időpontjában gyakorlatilag lehetetlen? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kiírhat-e (meghatározhat-e) 30 napnál hosszabb fizetési határidőt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő ajánlati felhívásában nem határozhat meg 30napnál hosszabb fizetési időt, hiszen ezt a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdéseegyértelműen a felek megállapodásához vagy törvényi rendelkezéshez köti. Afelek megállapodása nem történhet meg a szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.