Integritás Hatóság a közbeszerzésben

Kérdés: Az Integritás Hatóságnak lesznek feladatai a közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Kbt.-ben ez hogyan jelenik meg? Vagy csak a "saját törvényéből" olvasható ki, mire lesz jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...(1)-(2) bekezdései alapján az Integritás Hatóság elemző és javaslattevő feladatokat lát el, amelynek keretébena) integritáskockázat-értékelési gyakorlatot folytat,b) évente elemző integritásjelentést készít,c) évente és eseti jelleggel ajánlásokat ad ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...indokokat hozott fel a szerződés módosítására. A hirdetményben nem közölt, szerződésmódosításra okot adó körülmény akkor sem értékelhető, ha egyébként alátámasztaná a Kbt. 141. § szerinti valamely jogcím fennállását.Az első kérdésre tehát egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...hogy a módosítás nem eredményezheti a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek jelentős, meghatározott mérték feletti módosítását. A jogalkotó tételesen nem határozta meg a módosítás már versenykorlátozónak és tiltottnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Eredményről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Több olyan jogesetet is látok, ahol az ajánlatkérő az eredményről szóló tájékoztatót nem tette közzé. Amennyiben a tájékoztató közzétételre kerül, de a KBA-ban történő közzététel esetleg nem történik meg, akkor ez is legalább ilyen megítélés alá esik? Hogyan tudja ellenőrizni a saját honlapon történő közzétételt a jogorvoslati fórum?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő által elismert időpontját, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját, és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél – támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Felhívás módosításáról szóló értesítés elkésettsége

Kérdés: Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő a felhívás módosításáról későn értesíti a gazdasági szereplőket, mivel a hirdetmény módosításának hiánypótoltatása elhúzódott?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatkérővel szemben bírságot szabott ki, mely egyébiránt maximum a közbeszerzési eljárás becsült értékének 10%-a.A Döntőbizottság – mérlegelve az eset összes körülményét – végül az ajánlatkérő terhére értékelte, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...Ez egyben azt is jelenti, hogy a kizáró ok hatálya alá tartozás időszaka így meghosszabbodik, hiszen sem a nyilatkozattétel, sem pedig az értékelés időszakában nem tartozhat az ajánlattevő a kizáró okok hatálya alá.A vizsgálat során, amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Határidő-módosítás közzététele

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a módosítást már nem tudjuk közzétenni? Ilyen esetben érdemesebb nem módosítani határidőt? Úgy látjuk, hogy a Döntőbizottság sorra bírságolja azokat az ajánlatkérőket, amelyeknek a határidő-módosításról szóló hirdetménye nem jelent meg időben. Mi a megoldás a kérdésünkben felvetett helyzetre?
Részlet a válaszából: […] ...módosítani kell-e a határidőt a dokumentumok módosítása mellett.A Kbt. 52. §-ának (5) bekezdése értelmében a meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk vagy a változtatás jelentőségével. A (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségeit hirdetménnyel induló eljárás és hirdetmény nélkül induló eljárás esetében.Amennyiben az eljárás eljutott az értékelési szakaszig, és annak során kíván visszalépni az ajánlatkérő, azt már csak a részvételi vagy ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Jogorvoslat lehetősége jogsértő dokumentációs tartalom esetén

Kérdés: A dokumentációban több jogsértő előírást találtunk. Milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszában vagyunk, tehát akár egy-, akár kétszakaszos eljárásról is lehet szó a kérdésben megfogalmazottak szerint. A Kbt. nem értékelési szakaszra vonatkozó határidői az alábbiak szerint alakulnak, amennyiben jogorvoslati eljárást kívánnak indítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...a nyertes ajánlattevő szándékaival tisztában lennie, különösen abban az esetben, amikor a második helyezett ellenszolgáltatásának mértékére nincs elég fedezet, és várhatóan nem is lesz. Tehát amennyiben például, késve ugyan, de az ajánlattevő további,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.
1
2
3
4