Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében

Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
Részlet a válaszából: […] ...követelmények meghatározásának alapvető jelentősége van a verseny szereplői számára, hiszen ezeknek a feltételeknek a módosítása nagymértékben befolyásolhatja az érdekelt gazdasági szereplők ajánlatadási stratégiáját. Az eldöntendő jogkérdés mindezek fényében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Iratbetekintés részajánlattételnél

Kérdés: Miért nem tudok azonos eljárásban betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába? (Az ajánlattevő más részben indult, de gyakorlatilag versenyző termékkel. Az ajánlatkérő így alakította ki a beszerzési rendszert, hogy mindkettőnktől rendelhessen.)
Részlet a válaszából: […] ...hiába van mindkét részben egy-egy nyertes, a két rész "használata" önmagában nem ütközik jogszabályba. Mivel az ajánlatkérő becsült értékében is meghatározta a fedezetet, az ajánlatkérőnek főszabályként nincs lehetősége a részek közötti átcsoportosításra. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...hogy a módosítás nem eredményezheti a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire vonatkozó feltételek jelentős, meghatározott mérték feletti módosítását. A jogalkotó tételesen nem határozta meg a módosítás már versenykorlátozónak és tiltottnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Cégadatváltozás jelentése folyamatban lévő szerződés esetén

Kérdés: Hároméves határozott időtartamú szerződést kötöttünk az ajánlatkérővel. Ha a cégadatainkban változás áll be, ezt jelentenünk kell, vagy az ajánlatkérő folyamatosan ellenőrzi a cégállapotot a szerződés fennállta alatt? Ha jelenteni kell, akkor a változás bejegyzését követően?
Részlet a válaszából: […] ...együtt felelt meg.A szétválási szerződés esetünkben tehát pontosan arra világít rá, hogy például milyen sorsuk lett az értékes, az eljárás során használt referenciáknak, esetlegesen nem kerültek-e át a szétválás során a továbbiakban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...koncessziós szerződések. A módosítás a fentiekkel összhangban tartalmilag is kiigazította a Kbt. kivételi körét;– a becsült érték vonatkozásában az Európai Bíróság C-16/98. sz. ítéletében kimondta: az egy építési beruházás fennállásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Mérleg "kiváltása" pénzügyi alkalmasság igazolásakor

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság igazolására miért csak a mérleget kérik az ajánlatkérők? Ha ezt írja elő az ajánlatkérő, és nekem negatív a mérlegem, akkor azt mivel válthatom ki? Van lehetőségem az árbevétellel kiváltani, ami egy lehetséges opció a frissen létrejött cégek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...sem pedig a (2) bekezdés szerinti árbevételi nyilatkozattal. Az utóbbi feltétele egyébiránt a későbbi megalakulás, melynek mértékét az ajánlatkérő külön köteles meghatározni felhívásában, de alkalmazási lehetősége csak a (2) bekezdésben érintett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság általkiszabható bírság és a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendőigazgatási szolgáltatási díj mértékét;– a tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályokat;– a XIV. fejezet szerinti eljárások sajátos közbeszerzésiszabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassági feltételeket az alábbiak szerint egészítette kia módosítás.Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződésteljesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Dokumentációkészítés mellőzhetősége

Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás keretében dokumentáció készítése részlegesen felesleges, ugyanakkor nagymértékben növeli az ajánlati felhívás terjedelmét (akár 100-200 oldal is lehet). Véleményem szerint valamennyi feltételt az ajánlati felhívásban kell szerepeltetni, különben nem védhető az esetleges eltérés, ellentmondás felvetése. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel érintett, Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdéseértelmében az ajánlatkérő jogosult az ajánlati felhívásban használt egyesfogalmak dokumentációban történő meghatározására, továbbá jogosult az ajánlatifelhívásban előírt – a kizáró okokon és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatosrészletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelet az alábbiakbanszabályozza a fenti kérdéseket.A Kbt. szerinti közösségi értékhatár felét elérő vagy aztmeghaladó értékű építési beruházás esetén az ajánlattevő és a közbeszerzésértékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
1
2