Nemzeti elbánás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Kötelező-e, vagy az ajánlatkérőre van bízva, hogy a tender elbírálása során alkalmazza-e a nemzeti bánásmód, nemzeti elbánás szabályait, azaz például érvénytelennek nyilvánítja-e vagy sem azt az ajánlatot, amelyben az áru származási helyeként Kína van megjelölve? Kell-e a tenderfelhívásban előre jelezni, hogy alkalmazni fogja vagy sem a nemzeti elbánást a bírálat során? Honnan tudjuk, hogy ajánlhatunk-e vagy sem kínai származású terméket, ha nem tudjuk előre, hogy alkalmazni fogja-e vagy sem a kiíró a nemzeti bánásmód szabályait a tender elbírálása során?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlati alkalmazását, azaz egyes ajánlattevők vagy termékeik kizárását csak a 75. § (2) bekezdésben foglalt lehetőségként értékeli. Az ajánlatkérő ezek szerint kizárhatja az eljárásban azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki/amely számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
Részlet a válaszából: […] ...jogos érdekét sérti. Ha a szerződés olyan eleme változik a módosítás eredményeként, amely a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésének [63. § (4) bekezdés] alapjául szolgált, az ajánlatkérő köteles az eljárásban részt vett minden ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Ajánlatkérő Kbt.-hez kötöttsége nemzeti értékhatár alatti beszerzésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti értékhatár alatt szeretne árut beszerezni több részben. Egy rész tekintetében közbeszerzési eljárást indított. Igaz-e, hogy e rész tekintetében csak az elindított eljárás lezárulásáig van kötve a Kbt.-hez, és ha ez az eljárás eredménytelenül zárul, beszerezheti saját lebonyolításban?
Részlet a válaszából: […] ...Ez feltehetően az egybeszámítási szabályok figyelembevételével történt. Ebben az esetben az eljárás lebonyolítása során teljes mértékben figyelembe kell venni a Kbt. szabályait. Helyesen feltételezi a kiíró, hogy az eljárás lezárultáig kötve van a Kbt.-hez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Kizárólagos jog alapján működő szolgáltatók

Kérdés: Minősíthetők-e a JPE-k kizárólagos jog alapján tevékenykedő szolgáltatóknak? A hírközlésben általános együttműködési háttér, annak a hatályos Kbt. alvállalkozókra vonatkozó szabályrendszerének való megfeleltetése nem egyedi probléma, így azzal valamennyi, közbeszerzésen indulni kívánó hírközlési szolgáltatóm illetve az ilyen szolgáltató szolgáltatásait igénybe venni kívánó kiíró szembesül. A kérdés megválaszolása és a bizonytalanságok kiszűrése azért is nagy jelentőségű, mert a verseny biztosításának érdekében, ugyanabban a közbeszerzési eljárásban egy gazdasági szereplő nem indulhat ajánlattevőként/részvételre jelentkezőként és más pályázó alvállalkozójaként is, tehát a helyzet téves megítélése súlyos következményekhez, kizáráshoz, illetve az egyes eljárások eredménytelenségéhez vezethet. Mi az álláspontjuk mindezek alapján a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] ...véleményünk szerint, mivel amennyiben alvállalkozónak jelöli az ajánlattevő a JPE-t, úgy ennek következménye lehet, hogy bevonásának mértéke eléri a 25 százalékot. A Kbt. pedig azt a sajátos szabályt alkalmazza, mely szerint ebben az esetben közös ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Ajánlatok bontásának ellenőrzése

Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy közbeszerzésre szakosodott jogtanácsos, ügyvéd.Fontos tudni, hogy közbeszerzési eljárásban, legyen az nyílteljárás, vagy kisebb értékű egyszerű eljárás, ahhoz, hogy valaki nyerhessen,érvényes ajánlatot kell benyújtania. Az ajánlat érvényességéhez pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Nyertes konzorcium vezető cége csődeljárás, felszámolás alatt teljesítési szakaszban

Kérdés: Mi az eljárás, illetve a következmény, ha egy közbeszerzési eljárás nyertes konzorciumának vezető cége, a megvalósítás ideje alatt csődvédelmet kért, illetve ha a csődvédelem letelte után csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerül? Mi a kötelezettsége és lehetősége a kiíró szervezetnek, hogyan kell eljárnia ilyen esetben? Mi a szerepe, kötelezettsége a konzorcium társcégének ilyen esetben? A felszámolás vagy csődeljárás alatt lévő céget kizárják? Hogyan tudják biztosítani a nevesített és nem nevesített alvállalkozók, hogy teljesítésük ellenértékét megkapják a fenti esetben és általában?
Részlet a válaszából: […] ...a teljesítési szakaszban kezdődik a csőd­eljárásvagy felszámolási eljárás, akkor ameddig a teljesítés folyamatos, addig azellenérték megfizetése megtörténhet. Ha azonban a teljesítés során probléma lépfel, abban az esetben a jogosult nem teljesít, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Szerződések ellenjegyzéséről ismételten

Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja szerinti esetben ügyvédivagy jogtanácsosi ellenjegyzés szükséges. Ez az eset pedig a Kbt. hatálya alátartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű építésikivitelezési szerződéseket jelenti. Ezeknél a szerződéseknél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése

Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet (az építőipari kiviteli tevékenységről) előírja az építőipari kivitelezési tevékenységre megkötött szerződések ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzését. Véleményünk szerint a Korm. rendelet e pontja alapján a 2009. október 1. napja után megkötött, 90 M Ft-ot elérő vagy meghaladó építési beruházások szerződését kell ellenjegyezni, amennyiben azok közbeszerzés útján kerültek vállalkozásba adásba. Fenti álláspontunkkal a kiíróknak és a lebonyolítóknak csak egy része ért egyet, ezért kérjük szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy mely szerződéseket kell ügyvédnek vagy jogtanácsosnak ellenjegyezni, és milyen időpontoktól, illetve az ellenjegyzést kinek kell biztosítani? Továbbá ha az ellenjegyzés elmarad, az milyen jog­következ­ményekkel jár?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében építtetői fedezetkezelő működik közrea) – a (16) bekezdés kivételével – a Kbt. hatálya alátartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás,b) a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerintiközösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Fenntartott beszerzések

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a vonatkozó fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. Kérdésem, hogy ennek értelmében kizárhatja-e a kiíró az eljárásból az éves nettó egymilliárd forintot meghaladó árbevételű pályázókat? Ha igen, a Kbt. mely paragrafusa alapján? A kizárás nem sérti a Kbt 1. §-ának (3) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevők számára.Az előző bekezdés építési beruházás és építési koncesszióesetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg akétszázmillió forintot.Az ajánlatkérő az első bekezdésnek megfelelően fenntartottszerződések esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...azonban, hogy a tervező akár versenyeztetés nélkül egykisebb tervezési feladattal egyben kizárólagos jogot nyerjen a későbbi nagyobbértékű feladat elvégzésére hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nyerteseként,már nem fogadható el. Tehát a kérdező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
2
3
4