Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...joggyakorlat gyökerei egészen az 1995. évi, első közbeszerzési törvényig nyúlnak vissza. Ez a jogszabály még csak a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt, és így az ajánlatban kötelezően nevesítendő alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság – a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során – kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásban pontosan meg kell jelölni, továbbá meg kell határozni, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Döntőbizottsági hatáskör szerződés teljesítése vonatkozásában védelmi beszerzés esetén

Kérdés: Védelmi beszerzés esetében a szerződésteljesítés vonatkozásában van-e hatásköre a Közbeszerzési Döntőbizottságnak?
Részlet a válaszából: […] ...a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (továbbiakban Vbt.) jogorvoslati szabályait, melyek nagymértékben hasonlítanak a Kbt. 145. §-ának rendelkezéseire.A Vbt. elsősorban a védelmi és biztonsági beszerzési eljárással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Közbeszerzési szerződések új szabályai

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok jelentősen változtak. E körben tágabb lehetőség van-e a szerződések módosítására? Kérdésünk még, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogviták mely részei tartoznak a Közbeszerzési Hatóság elé?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésmódosítás szabályai nagymértékben változtak 2012.január 1-jétől. A módosítás iránya három jellegzetesség köré csoportosítható akövetkezők szerint:– van lehetőség a szerződés olyan hibáinak javítására,melyek nem számottevőek, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...hiányát kifejezetten a306/A. § (3) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni,amelynek összege a szerződés értékének tíz százaléka.A bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számítottnyolc napon belül fellebbezésnek van helye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Ajánlattétel költségeinek megtérítése kiírás visszavonása esetén

Kérdés: Az ajánlattétellel felmerült költségeket meg kell-e térítenie az ajánlatkérőnek akkor, ha a kiírást visszavonja?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő költségeinek megtérítése. A Kbt. 54. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai értelmében adokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha– az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati felhívást;– az eljárás a közbeszerzési törvény 92...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...összegének megállapításábanaz eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzéstárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésregyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...szerepelt); – a Kbt. 67. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe akövetkező rendelkezés lép: az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának aszerződés teljesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Eljárás keretösszeg "kimerítetlensége" esetén

Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?
Részlet a válaszából: […] ...tárgya mellett a közbeszerzés mennyiségét is. A mennyiséget úgyis meg lehet adni, hogy az ajánlatkérő a legmagasabb vagy a legalacsonyabbértéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérésszázalékos mértékét. Ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

KDB-kérelem szerződés semmisségének megállapítása iránt

Kérdés: A közbeszerzési eljárás mellőzése miatt a döntőbizottság 20 millió forintos bírságot szabott ki. Hogyan lehet elérni azt, hogy az ajánlatkérő (szabályos) közbeszerzési eljárást követően kössön (újabb) szerződést? A KDB kéri/kérheti az ily módon kötött szerződés semmiségének a megállapítását?
Részlet a válaszából: […] ...érdekelteket is, akikre nézve a KözbeszerzésiDöntőbizottság határozata rendelkezést tartalmaz;– ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bíróság apert tárgyaláson kívül bírálja el. Ellenkező esetben a tárgyalás napját nyolcnapon belül ki kell tűzni oly módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.