A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő által elismert időpontját; valamint ce) az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél – támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...az adott részben megvalósítandó közbeszerzések objektív jellemzői (különösen az adott részben megkötendő szerződések legnagyobb értéke vagy a teljesítés helye) alapján. Ebben az esetben az eljárást megindító vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 322/2015. kormányrendelet az alábbiak szerint módosult.Egyértelművé válik a 2. § (1) bekezdése alapján, hogy az ár mint értékelési szempont 70 százalékos súllyal szerepelhet, amennyiben az összsúlyszám 100, és kivitelezésről van szó, vagy tervezésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

ESPD (EEKD) információtartalma

Kérdés: A 321/2015. Korm. rendelet alapján, ha az ajánlatkérő már az ESPD-ben kéri az alkalmassági követelményeknek való megfelelés részletes igazolását, a kormányrendelet 2. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek a megkövetelt alkalmassági követelményeket pontosan fel kell tüntetni a formanyomtatványban. Ez most a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a formanyomtatványba beillesztjük – például műszaki alkalmassági követelmény esetében – az AF. III.1. 3. pontja szerinti – minimumkövetelményt, az ajánlattevőnek pedig az alkalmassági követelménynek megfelelően részletesen nyilatkoznia kell a formanyomtatványban. Tehát nem csak az ESPD-minta szerinti "leírás, összegek, dátumok, megrendelők" adattartalom szerint, hanem például arról is, hogy a referenciák szerződésszerűen kerültek teljesítésre. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ezen 321/2015. Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése szerinti követelménynek hogyan tud megfelelni az ajánlatkérő akkor, ha az ESPD mintáját az erre szolgáló elektronikus webfelületen készíti el, és ezen a webfelületen is kéri azt benyújtani? Ezen a felületen ugyanis nincs lehetőség arra, hogy akár az ajánlatkérő akár az ajánlattevő plusz adattartalmat/kiegészítést írjon be a formanyomtatványba (és így az alkalmassági követelményeket sem tudja pontosan feltüntetni).
Részlet a válaszából: […] ...kapacitást biztosító szervezet nyilatkozata nem azonos az igazolással. Az a megközelítés, hogy már az EEKD-ban minden nyilatkozat teljes értékű legyen eleve amiatt, hogy a későbbiekben ne kelljen újra kérni azt, az ajánlatkérőn múlik, azonban a túlzott és aránytalanul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Ajánlattal elfogadott szerződéses feltételek módosíthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri be­emelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy – a nyertes visszalépése esetén – az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Érvénytelenség eljárásban részt vevő téves megjelölése miatt

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a bontást követően észleli, hogy az ajánlattevő alvállalkozóként jelölte meg – közös ajánlattevő helyett – a 25 százalék feletti gazdasági szereplőt, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint ha egy – a Kbt. 4. § 2. pontjának a)-d)alpontjai hatálya alá nem tartozó – személy (szervezet) a közbeszerzésértékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog részt venni a szerződés -részajánlat-tételi lehetőség biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Kizáró okok vizsgálatának időintervalluma

Kérdés: Az ajánlatkérő – a dokumentáció szerint – a kizáró okok bekövetkezését az eljárás befejezéséig vizsgálja. Mi a helyzet, ha a kizáró ok a szerződéskötést megelőzően vagy a szerződés teljesítése ideje alatt következik be? És: mi tekinthető az eljárás befejezésének?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, aközbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Védett műhelyek nyilvántartása, speciális szabályozás

Kérdés: Kérdéseink a védett foglalkoztatókkal kapcsolatosak. Ki tartja nyilván az említett foglalkoztatókat, és van-e valamilyen általánostól eltérő szabály a részvételükkel folytatott beszerzésekre?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá az ezek mennyiségérevonatkozó adatok.]A rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben,ha a közbeszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja aközösségi értékhatárokat, a Kbt. IV. és V. fejezetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...(a postai feladást megelőző és a kézbesítést követőküldeményrendező szolgáltatások); elektronikus postával összefüggő és teljesmértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű szolgáltatások(beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetménybenelőírhassa, hogy az építési koncessziót elnyerő ajánlattevő (azaz a koncessziósjogosult) köteles az építési beruházás értékének legalább harminc százalékatekintetében harmadik személlyel szerződést kötni, vagy az ajánlattevő ajánlatábanjelölje meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
1
2