Iratbetekintés iránti igény jelzésének határideje

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza, hogy az összegezés kézhezvételét követően a gazdasági szereplőnek hány napon belül kell jelezni iratbetekintési szándékát. A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése csak azt szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek 2 munkanapon belül kell időpontot biztosítani az iratbetekintésre. Hogyan értelmezendő a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...abból a célból történik, hogy az ajánlattevő (gazdasági szereplő) meggyőződjön arról, valóban megfelelően történt-e a bírálat, az értékelés. A Kbt. lehetőséget biztosít e célból arra, hogy az érintettek betekinthessenek az üzleti titkot nem érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Második legkedvezőbb ajánlat megnevezésének feltétele

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolás esetén lemond az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlat kihirdetésének lehetőségéről? Ezt a lehetőséget a 69. § (6) bekezdése tartalmazza, és a (4) és (5) bekezdésekben nincs szó második legkedvezőbb ajánlatról.
Részlet a válaszából: […] ...lehetővé teszi több ajánlattevő felkérését igazolásai benyújtására, amennyiben a Kbt. 69. §-ának (6) bekezdése szerint az értékelés alkalmazott szempontjait és módszerét figyelembe véve valamely ajánlat érvénytelensége esetén a többi ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Bírálat szakaszai nemzeti rezsimben

Kérdés: Ajánlatkérőként valóban szükséges nemzeti rezsimben is két részre bontanom a bírálatot, annak ellenére, hogy e nélkül sokkal gyorsabb lenne az értékelés?
Részlet a válaszából: […] ...a nyilatkozati elv alapján kell az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot bírálni, esetleg hiánypótoltatni, majd az ajánlatok értékelését követően a valódi igazolások, dokumentumok vizsgálatát kell elvégezni. Nemzeti rezsimben annyi a különbség, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...szerint elérhető adatbázisok adatait is;– a (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli;– az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Alkalmasság, kizáró okok igazolása cégnek nem minősülő gazdasági szereplők esetében

Kérdés: Az új, közbeszerzésekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban a következő kérdésünk merült fel. A közbeszerzési törvényben a 62. § (1) bekezdés d) pontja kimondja: "Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették." A 321/2015. kormányrendelet III. fejezetében, a 8. § c) pontjában kimondja, hogy "... a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;" kell benyújtani. Már megjelent közbeszerzésben láttuk azt, hogy ezen kizáró ok – Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pont – hiányát az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a formanyomtatvány III. része "C" szakaszának vonatkozó pontjai kitöltésével kell igazolni. Azonban találkoztunk olyannal is, ahol kifejezetten kérik: "az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)–(8) bekezdése alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. kormányrendelet III. fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá".
Részlet a válaszából: […] ...szerint elérhető adatbázisok adatait is;– a (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli;– az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Valamennyi ajánlattevő felhívása az alkalmasság és a kizáró okok igazolására

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy nemcsak a nyertest, hanem valamennyi ajánlattevőt egy­idejűleg felhívja a kizáró okok és az alkalmasság igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően az ajánlatkérő eldöntse, hogy kizárólag a legkedvezőbbnek értékelt ajánlattevőt, azaz a potenciális nyertest, vagy az értékelési sorrendben őt követő meghatározott számú ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására.A vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempontalapján a törvény 81. §-ának (4) bekezdése szerint értékelésre kerül, de azezek alapjául szolgáló – a következő, harmadik bekezdés hatálya alá nem tartozó– részinformációk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.