Érvénytelen ajánlattevő iratbetekintése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] ...vett észre valamilyen hibát, hiányosságot egy ajánlat bírálata során. A törvényi indokolás egyértelműen kimondja, hogy az ajánlatok értékelése az ajánlatkérő, és nem pedig a versenytárs ajánlattevők feladata; a Kbt. jogorvoslati rendszere (előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Bírálat és értékelés értelmezése

Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
Részlet a válaszából: […] ...szerinti bírálati cselekményeket elvégezni.(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli."A hivatkozott rendelkezések szerint látható, hogy az ajánlatok bírálata egy folyamat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Árlejtésről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Köteles-e ajánlatkérő az elektronikus árlejtésről külön tájékoztatót közzétenni, ha azt csak az EKR-ben lehet lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] ...és lezárásának időpontjáról,b) az informatikai rendszer működésének megismeréséhez szükséges információkról,c) az ajánlatok értékelésének eredményéről,d) arról a képletről, amely alapján az ajánlatok automatikus rangsorolására sor kerül."Figyelemmel arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Egy közelmúltban született döntőbizottsági határozat mutatott rá, hogy a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] ...mikor műszaki tartalmat, végül igazolásokat.A Kbt. alábbi, 105. § (6) bekezdésére utal a kérdező, ahol a bírálatot az értékelést követően végzi az ajánlatkérő, így először azonosítsuk, mit jelent a bírálat a hazai jogértelmezésben, melyhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben.Ugyan esetünkben nem merül fel, de az értékelésbe bevont szakember esetében ilyen kötelezettséget nem tartalmaz a Kbt., hiszen ez a szakember nem biztosít kapacitást. Erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Teljesítésbe be nem vont kapacitást nyújtó/alvállalkozó polgári jogi igénye

Kérdés: Milyen polgári jogi igény illeti meg a kapacitást nyújtót/alvállalkozót, ha bevonására utóbb mégsem kerül sor?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. ebben a körben csupán annyit ír elő, hogy amennyiben egy adott alvállalkozó igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült, tehát például az alvállalkozó alkalmasságot igazolt, úgy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Nem nyertes ajánlattevő igazolásbenyújtási kötelezettsége

Kérdés: Miért kell igazolást benyújtani abban az esetben, ha nem mi vagyunk a nyertesek? Van-e annak következménye, ha nem nyújtjuk be az igazolásokat? (Figyelemmel arra, hogy ha az első ajánlattevő nem felel meg, biztosan felkérnek minket is, ugyanis más eljárásban is ez történt.)
Részlet a válaszából: […] ...69. §-ának (4) bekezdése szerint az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...kell adnia az ajánlattevők számára az információgyűjtés elutasítására is.A (9) bekezdés rendelkezése szerint az ajánlatok értékelése előtt az ajánlatkérő értesíti az összegyűjtött információkról az érintett ajánlattevőt, hogy lehetőséget adjon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Nyilatkozattétel felszámolási eljárás vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő a kizáró oki nyilatkozatban azt követeli meg, hogy felszámolási eljárás ne induljon cégünk ellen. Egy tanácsadó szerint ez érvénytelenségi ok, más szerint kizáró ok. Egyáltalán van-e lehetőség ezt előírni, amikor a Kbt. 62. §-a nem így fogalmaz? Hamis adatszolgáltatást eredményez-e, ha mégis lenyilatkozzuk?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és– a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.
1
2
3
6