Tárgyalási szabályok, ha az ajánlatok anyagi fedezet szempontjából nem megfelelőek

Kérdés: A Kbt. 254. §-a alapján, ha az ajánlatok nem felelnek meg a rendelkezésre álló anyagi fedezetnek, milyen szabályok (tárgyalás menete, jegyzőkönyvek stb.) vonatkoznak a három legkedvezőbb ajánlatot benyújtott ajánlattevővel lefolytatandó tárgyalásra?
Részlet a válaszából: […] ...e sajátos tárgyalási lehetőségszabályait, amelyek a következők.Az ajánlatkérő az ajánlatok Kbt. 81. § (4) bekezdése szerintiértékelését követően tárgyalást kezdeményezhet akkor, ha– egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint ha nemnyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, akkor az ajánlatkérőmegkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy az ajánlatok felbontásanélkül a 299. § (1) bekezdése szerint újabb ajánlattételre hívhat fel. Enneksorán azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (ez a súlyszám);– az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinekértékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely mindenrészszempont esetében azonos, valamint– azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...információnak,megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságrahozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nemkorlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyanadat nyilvánosságra hozatala sem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...mértékére tekintettel -megfelelő ajánlatot, vagy ha az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálatiszempontja szerint történő értékelés alapján a legkedvezőbb érvényes ajánlatmagasabb ellenszolgáltatást tartalmaz, mint a következő legkedvezőbb,legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
1
2
3