Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségeit hirdetménnyel induló eljárás és hirdetmény nélkül induló eljárás esetében.Amennyiben az eljárás eljutott az értékelési szakaszig, és annak során kíván visszalépni az ajánlatkérő, azt már csak a részvételi vagy ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...nem hívott fel;– ha nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot,az ajánlatkérő megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy azajánlatok felbontása nélkül a (2) bekezdés szerint újabb ajánlattételre hívhatfel. Ennek során azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Tárgyalás "újranyitása"

Kérdés: Tárgyalásos eljárás eredménytelensége [Kbt. 92. § c) pont] esetén van-e lehetőség a tárgyalás újranyitására? Az az ajánlattevő ugyanis, aki megfelelő ajánlatot tett volna, az ajánlattételi határidő leteltét követően nyújtotta be a pályázatát, de az esetleges újranyitás során vele szeretnénk szerződni.
Részlet a válaszából: […] ...gondol. Ennek értelmében, ha nemnyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatkérő megkezdheti abeérkezett ajánlatok értékelését, vagy az ajánlatok felbontása nélkül aközbeszerzési törvény 299. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...jelentőségével arányban álló -szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); az ajánlatok részszempontok szerintitartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát,amely minden részszempont esetében azonos; azt a módszert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Eredményhirdetés időpontja elhalasztásának maximális időtartama meghívásos eljárás tárgyalásos szakaszában

Kérdés: Meghívásos eljárás tárgyalásos szakaszában meddig lehet maximálisan elhalasztani az eredményhirdetés időpontját? A bontástól számított 30 nap + 30 nap elhalasztás lehetséges? Mit tehet az ajánlatkérő, ha egy nagyobb beszerzésnél nem elegendő a 60 nap a tárgyalások lefolytatására, az értékelésre és az eredményhirdetésre?
Részlet a válaszából: […] ...kér fel ajánlattételre. Azajánlattételi szakaszban nincs lehetőség tárgyalásokra, hanem a benyújtottajánlatok elbírálása, értékelése alapján választja ki az ajánlatkérő az eljárásnyertesét. Az eredményhirdetés elhalasztására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Eljárás megfelelősége részpályázati lehetőség biztosítása esetén

Kérdés: Kérdésünk öt részből áll, a következők szerint: 1. Élelmiszer-beszerzésre vonatkozó ajánlati/részvételi felhívásunkat a Közbeszerzési Értesítőben tettük közzé nyílt eljárással, amelyben hat részpályázati lehetőséget biztosítottunk. Feltételezzük, hogy az ajánlattételi határidőig mind a hat részre nem érkezik majd be három-három ajánlat, csak mondjuk összességében három pályázat, amelyből postabontáskor derül ki, hogy ezekből is egy pályázat az első részre, kettő pályázat pedig a második, egész pályázatra érkezett. A többi – harmadik, negyedik, ötödik és hatodik – részpályázatra egy pályázat sem érkezett. Fentieket alapul véve kérdésünk az, hogy az összességében beérkezett három pályázat alapján a postabontás, illetve értékelés terén helyesen jártunk-e el, avagy sem? 2. Az első számú részpályázatra beérkezett egy darab pályázatot eredményesnek ítéljük, ezért az azt benyújtó által tett ajánlatot elfogadjuk. A pályázatot eredményesnek véljük – a szerződést megköthetjük-e? 3. A második részpályázatra beérkezett kettő darab pályázat közül egy nem felel meg a pályázati kiírásnak, ezért azt eredménytelennek, míg a másik pályázó a kiírásoknak megfelelt, ezért az ő ajánlatát is eredményesnek mondhatjuk, és vele a szerződést is megköthetjük? 4. A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik részpályázatot ismét meghirdetjük, de összességében az már nem éri el a nemzeti értékhatár felét. Ebben az esetben is Közbeszerzési Értesítőben kell-e a pályázatot meghirdetni másodszor, vagy elég, ha csak a három pályázónak megküldjük, amelyek között a korábbi, második részpályázatnál sikertelen pályázó szerepelhet-e? 5. Ha a 3-6. részpályázat valamelyikére ismételten nem érkezik be egy pályázat (ajánlat) sem, vagy ha be is érkezik, az ismételten eredménytelen, akkor hogyan, milyen formában szerezhetjük be élelmiszer-szükségletünket?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdező. A benyújtott ajánlatot érvényességi szempontból meg kellvizsgálni, és ha érvényes, úgy el kell fogadni azt. Értékelését csak akkor kellelvégezni, ha az ajánlatkérő olyan értékelési rendszert választott, amelyben ezszükséges. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.