Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségeket, például elektronikus aláírást. Mivel az EKR kormányrendelet 9. §-a eleve a jegyzőkönyveket, bírálati lapokat, értékelési dokumentumokat egyszerű másolatban kéri feltölteni, így véleményünk szerint azokat a dokumentumokat, melyeket ugyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 76. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alkalmazására. Az ajánlatkérő csak akkor választhatja a legalacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontját, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárást követő árlejtésnél

Kérdés: Ha tárgyalásos eljárást követően árlejtést bonyolítok le, mikor kell a fedezetet ismertetnem? A Kbt.-t vagy a 257/2007. kormányrendeletet kell alapul vennem?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatot tett ajánlattevőket elektronikus úton tájékoztatja az elektronikus árlejtés során az ellenszolgáltatás mértéke, illetve az értékelési részszempontok tekintetében kialakult rangsorról. Az ajánlatkérő továbbá a Kbt. 62. § (4) bekezdésétől eltérően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés releváns, hiszen az ajánlatkérő az értékelés szakaszában csak érvényes ajánlattevőket engedhet "árlejteni", hasonlóan ahhoz, hogy tárgyalásos eljárásban a tárgyalást megelőzően is érvényességi vizsgálatot kell az ajánlatkérőnek tartania. Induljunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Aránytalanul alacsony ár kezelése elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Még nem tartunk az árlejtés szakaszában, most volt a bontás, ahol az egyik ár a fedezethez képest aránytalanul alacsonynak tekinthető. Elvileg, mivel nyílt eljárásról van szó (nem tárgyalásos), már most, az érvényesség megállapításához kell kérni indokolást (annak ellenére, hogy az elektronikus árlejtés lehetősége benne van a hirdetményben). Jól gondoljuk? Az elektronikus árlejtésben ez hogyan alakul? Ha ez a legalacsonyabb árú ajánlat (ha érvényes ajánlatot nyújt be, azaz az indokolása elfogadható), az elektronikus árlejtésben automatikusan aránytalanul alacsony árat ad az azt benyújtó, hiszen csak az eredeti alacsony árát indokolta meg. És általánosságban: az aránytalanul alacsony árat – ha az árlejtés szakaszban ad valaki először alacsony árat – hogyan kell kezelni? (A rendelet semmit nem tartalmaz erről, a dokumentáció sem.)
Részlet a válaszából: […] ...az aránytalanul alacsony árra vonatkozó szabály összhangjánakhiányából adódik. Az árlejtést a törvény úgy pozicionálja, hogy annak azértékelés szakaszában kell megtörténnie, amennyiben az ajánlatkérő előírta azeljárást megindító hirdetményében, és attól nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés legfontosabbrészleteit (az eljárás tárgya, mennyisége, szerződéses feltételek) és azodaítélés módjának rövid leírását (értékelési szempontok és módszer), azajánlattételi (részvételi) határidőt, valamint az ajánlatkérővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Már minden eljárás esetében lehet árlejtést alkalmazni? Korábban – az irányelvek szerint – nem így volt.
Részlet a válaszából: […] ...az új törvénynek megfelelően tehát atovábbiakban nincs akadálya elektronikus árlejtés lefolytatásának, amelyazonban továbbra is az értékelés szakaszában történik. A részletszabályokat arészben módosult, a közbeszerzési eljárásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...nem hívott fel;– ha nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot,az ajánlatkérő megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy azajánlatok felbontása nélkül a (2) bekezdés szerint újabb ajánlattételre hívhatfel. Ennek során azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzéscéljának megvalósítására;– ha az ajánlatkérő több ajánlattevőt kért felajánlattételre, az ajánlatok előzetes értékelését követően elektronikusárlejtést kezdeményezhet;– a 132. § és a 134. § (5) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzéscéljának megvalósítására;– ha az ajánlatkérő több ajánlattevőt kért felajánlattételre, az ajánlatok előzetes értékelését követően elektronikusárlejtést kezdeményezhet;– a 132. § és a 134. § (5) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
1
2