16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén
Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
2. cikk / 16 Konzorciumi megállapodás pótlása
Kérdés: Hiánypótlás keretében pótlólag beadhatjuk-e a konzorciumi megállapodást?
3. cikk / 16 Ellenszolgáltatás módosítása hiánypótlási eljárásban
Kérdés: Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában mindkét ajánlattevőt hiánypótlásra kellett felszólítani. Az egyik ajánlattevő a hiánypótlásban az ellenszolgáltatást is módosította, havi díjakat írtak be éves díjak helyett. (Az ajánlatból egyébként nem lehetett erre következtetni, mert a tételes költségvetésében is éves díjként tüntette fel a díjakat. Ezért az ajánlatkérő nem is javította.) Elfogadható-e, hogy az ajánlatkérő által kért hiánypótlást (ami semmilyen összefüggésben nincs az ellenszolgáltatással és a műszaki tartalommal) elfogadjuk, de a javítást nem? Így az ajánlat érvényes és tárgyalásra bocsátható.
4. cikk / 16 Beruházás egy tételének kirívóan alacsony ára
Kérdés: A kirívóan alacsony ár vizsgálatának szükségessége merült fel az egyik közbeszerzési eljárásunkban. A mérnökök azt kérték, hogy az építési beruházás költségvetés főösszesítőjében szereplő egyik tétel – asztalosipari munka – kapcsán kérdezzünk rá a kirívóan alacsony árra. A közbeszerzési szakértő véleménye az volt, hogy miután az ajánlati ár összességében nem kirívóan alacsony, nem lehet rákérdezni. Mi a helyes eljárás ilyen esetben?
5. cikk / 16 Üzemeltetési költség értékelése tervezési-építési tevékenységnél
Kérdés: Tervezési, illetve építési tevékenységre vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén lehet-e értékelési szempont a későbbi üzemeltetési költség?
6. cikk / 16 Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása műszaki feltételeknek meg nem felelésre hivatkozással
Kérdés: Az ajánlatkérő központi költségvetési szerv, árubeszerzés tárgyában egyszerű közbeszerzési eljárást indított, illetve részajánlat tételére nem biztosított lehetőséget. Az ajánlattételi felhívásban előírta, hogy a beszerzési tárgyak egyértelmű ajánlattevői beazonosítása végett a dokumentációban minimális műszaki paramétereket határoz meg. A felhívásra beérkezett ajánlatban szereplő két résztárgy a minimális műszaki feltételeknek nem felelt meg. Kérdésem a következő: Helyes-e az ajánlatkérő eljárása, amennyiben az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánítja hiánypótlás biztosítása vagy indokolás megkérése nélkül, tekintettel arra, hogy az ajánlat nem felel meg az ajánlattételi felhívás, illetve a dokumentáció előírásainak, valamint a műszaki paraméterek nem megfelelő volta hiánypótlási körbe nem tartozó olyan körülmény, amelynek esetleges kiigazítása vagy módosítása az ajánlat értékelésre kerülő tartalmi elemeit módosítja, s ezáltal maga az ajánlat kerül módosításra?
7. cikk / 16 Részszempontok értékelése
Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
8. cikk / 16 Dokumentáció átruházása, publikálása
Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlattétel feltételét képező dokumentáció másra nem ruházható át, és az nem is publikálható. Jogszerű-e ez a megkötés, és mi értendő a második tilalom alatt?
9. cikk / 16 Műszaki leírás értékelése
Kérdés: Hogyan alakul a műszaki leírás, illetve annak értékelése (pontozása) szolgáltatás megrendelése esetén?
10. cikk / 16 Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése
Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
