Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
Részlet a válaszából: […] ...jogos érdekét sérti. Ha a szerződés olyan eleme változik a módosítás eredményeként, amely a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésének [63. § (4) bekezdés] alapjául szolgált, az ajánlatkérő köteles az eljárásban részt vett minden ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] ...alacsony összegű ellenszolgáltatás esetében.A törvény a kérdés kapcsán a következő rendelkezéseket tartalmazza.Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlatielemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérniés erről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Zártan kezelendő iratok

Kérdés: Ha a szakemberek vonatkozásában például diplomát kell csatolni, kérhető-e annak zártan kezelése?
Részlet a válaszából: […] ...információnak,megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságrahozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nemkorlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyanadat nyilvánosságra hozatala sem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...információnak,megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságrahozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nemkorlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyanadat nyilvánosságra hozatala sem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
Részlet a válaszából: […] ...valamint olyanténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát,amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nem korlátozható,illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adatnyilvánosságra hozatala sem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Ajánlattételi határidő lejárta után érkezett ajánlat elbírálhatósága

Kérdés: A Kbt. egyértelműen kizárja-e, hogy az ajánlattételi határidő letelte után beérkezett ajánlatokat az ajánlatkérő elbírálhassa? A gyakorlatban volt-e példa ilyen elbírálásra? Lehetséges-e, és ha igen, milyen indokkal az ajánlattételi határidő elmulasztásának igazolása?
Részlet a válaszából: […] ...(székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthetőadatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésrekerülnek.Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről azajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakbanegyütt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapjánértékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokrahivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Irányadó megállapítás kirívóan alacsony árra

Kérdés: Van-e a kirívóan alacsony árra vonatkozóan valamilyen megállapítás?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen esetben az ajánlatkérőnek írásban indoklást kell kérnie az árra,és csak objektív alapú indoklást vehet figyelembe az értékelésnél. A Kbt. 86.§-ának (3) bekezdése példálózva felsorol néhány esetet, amelyet objektívnak ellehet fogadni. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.