Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése alapján adott időszak alatt kell megkötni, ami maximumértéknek számít, azaz nem hosszabbítható meg úgy, mint például az értékelés időszaka, miközben a 131. § (6) bekezdés kötelezővé teszi az ajánlati kötöttség időszaka alatti szerződéskötést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...eljárási szakaszokat, de a szabályozást illetően jól elhatárolható egy előkészítési, egy részvételi/ajánlattételi, egy bírálati/értékelési, illetve egy szerződéses szakasz. A közbeszerzési eljárás a Kbt. 37. § (2) bekezdés alapján az eredményről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Kimentés szerződés megkötése alól

Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...melyekkel szembesül a piaci árváltozások miatt, hogy időben tájékoztassa az esetleges szerződéskötésre képtelenségéről még az értékelés szakaszában, illetve azt követően. De ennek EKR-ben történő kommunikációjára nincs kötelezettsége az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata nemzeti rezsimben

Kérdés: A D. 400/2022. döntés alapján kérdezem: nemzeti rezsimben kell vizsgálnom az aránytalanul alacsony árat mint ajánlatkérő, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdése. Építési beruházás esetében a Kbt. és a Korm. rendelet szabálya együttesen alkalmazandó, amennyiben a rezsióradíj értékelési szempont volt az eljárásban. Ez utóbbi esetben az ajánlatkérőnek a rezsióradíj mértékét vizsgálnia kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] ...úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján – az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb, vagy a legkedvezőbb és az azt követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Jogorvoslat lehetősége jogsértő dokumentációs tartalom esetén

Kérdés: A dokumentációban több jogsértő előírást találtunk. Milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszában vagyunk, tehát akár egy-, akár kétszakaszos eljárásról is lehet szó a kérdésben megfogalmazottak szerint. A Kbt. nem értékelési szakaszra vonatkozó határidői az alábbiak szerint alakulnak, amennyiben jogorvoslati eljárást kívánnak indítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempontalapján a törvény 81. §-ának (4) bekezdése szerint értékelésre kerül, de azezek alapjául szolgáló – a következő, harmadik bekezdés hatálya alá nem tartozó- részinformációk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályhely kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.