Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségvállalás.Az irreális kötelezettségvállalásra vonatkozó – alábbiakbanrészletezett – szabályok általánosan az értékelésre valamintellenszolgáltatásra utalnak.A Kbt. 86. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai szerint azajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...információnak,megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságrahozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nemkorlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyanadat nyilvánosságra hozatala sem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Irányadó megállapítás kirívóan alacsony árra

Kérdés: Van-e a kirívóan alacsony árra vonatkozóan valamilyen megállapítás?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen esetben az ajánlatkérőnek írásban indoklást kell kérnie az árra,és csak objektív alapú indoklást vehet figyelembe az értékelésnél. A Kbt. 86.§-ának (3) bekezdése példálózva felsorol néhány esetet, amelyet objektívnak ellehet fogadni. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz [Kbt. 87. §-ának(3) bekezdése].Az (5) bekezdés mentesíti az ajánlatkérőt az ajánlatnak abírálati szempont szerinti értékelése alól érvénytelen ajánlat esetén. Az eljárás eredménytelenségéről a Kbt. 92. §-ának a)-g)pontjai rendelkeznek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.