5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Szakember cseréje munkaviszony megszűnése miatt
Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlattevőnek folyamatban lévő eljárás során értékelési szempont igazolására bemutatott szakembert cserélni (mert annak megszűnik a munkaviszonya)?
2. cikk / 5 Értékelési szempont előírhatósága
Kérdés: Cégünk érdeklődést nyújtott be egy, a Kbt. 113. §-a szerinti nyílt eljárásra, melynél az érdeklődési határidő lejártát követően megkaptuk az ajánlati felhívást. A felhívásban a műszaki, illetve szakmai alkalmasságnál csak referencia-előírás szerepel. Az értékelési szempont az ajánlati áron kívül a következő: "A teljesítésbe bevonni kívánt építész felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges 36/48 hónapot meghaladó többlettapasztalat (maximum 60 hónap)." Amennyiben az építész felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező szakember a szakmai, műszaki előírásnál nem szerepel, előírhat-e az ajánlatkérő értékelési szempontként szakemberhez kapcsolódó többlettapasztalatot?
3. cikk / 5 Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása
Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
4. cikk / 5 Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben
Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
5. cikk / 5 Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása
Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?