18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 In-house cég versenyeztetése
Kérdés: Ha egy in-house cég nyílt közbeszerzés keretein belül nyeri el a tendert, és ennek eredményeként kötnek vele szerződést, akkor az alapján az in-house cégnek keletkezik közbeszerzési kötelezettsége, és ajánlatkérőnek fog minősülni?
2. cikk / 18 Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
3. cikk / 18 Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől
Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
4. cikk / 18 Támogatott projektek beszerzései nemzeti rezsimben
Kérdés: Lehetséges-e, hogy 100 százalékban támogatásból finanszírozott projekt beszerzéseit ún. nemzeti rezsimben kell lebonyolítani? Az EUTAF kifogásolhatja-e a későbbiekben, ha a nemzeti rezsim szabályai szerint ún. összefoglaló tájékoztatót tettünk közzé, és így versenyeztettünk?
5. cikk / 18 Becsült érték és alkalmazandó jogszabály versenyújranyitásnál
Kérdés: A központi közbeszerzésekkel kapcsolatos 320/2015. kormányrendelet szerint a nettó 8 millió forint alatti versenyújranyitással vagy írásbeli konzultációval megvalósuló beszerzések tekintetében fontos változás, hogy már előzetes engedélykérés nélkül is lefolytatható az eljárás, az érintett szervezet azonban negyedévente adatszolgáltatást köteles teljesíteni az ilyen típusú beszerzésekről. Ilyen esetben mit kell becsült érték alatt érteni? Az egész év során beszerzendő termékek nettó árát kell egybeszámítani, vagy csak az adott eljárásban (versenyújranyitás) beszerzendő áruk értékét? További kérdésem, hogy a versenyújranyitásoknál az új Kbt. szerint kell az eljárást lefolytatni, vagy a keretszerződésben meghatározottak szerint?
6. cikk / 18 Közbeszerzés lebonyolításának kizártsága a 44/2011. kormányrendelet alapján
Kérdés: A 44/2011. kormányrendelet alá tartozó, 100 000 forintot meghaladó termékek és szolgáltatások beszerzését a Központi Ellátó Szerv útján kell beszerezni. Kivétel, ha a KESZ által kijelölt szerv nem tudja vállalni a feladatot, vagy ha az ajánlatkérő által beszerzett ajánlat ajánlati ára a KESZ által kijelölt szerv ajánlati áránál több mint 20 százalékkal kedvezőbb. Jól látjuk, hogy ez utóbbi esetben – ha a beszerzés értéke eléri a nemzeti értékhatárt, de az uniós értékhatárt nem – a rendelet alapján az ajánlatkérőnek nincs is lehetősége közbeszerzés lebonyolítására és több ajánlat összehasonlítására, hanem a kijelölt szervezettel köteles megkötni a szerződést?
7. cikk / 18 Tervpályázati eljárás szabályainak változása
Kérdés: Mennyiben módosultak a tervpályázati eljárásra vonatkozó rendelkezések?
8. cikk / 18 Kötelező tervpályázat tervezési szolgáltatás beszerzésekor
Kérdés: Egy építési beruházáshoz kapcsolódó kiviteli terveztetés, ha jól értelmezem, nemzeti eljárásrendben 25 millió forintig például hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ezen összeg felett hirdetményes, uniós értékhatárnál pedig a 305/2011. kormányrendelet (6)-(7) bekezdésén kívül kötelezően tervpályázati eljárás lehet. Kötelező-e tervezési szolgáltatás esetében tervpályázati eljárást kiírni az új szabályok szerint?
9. cikk / 18 Közszolgáltatást végző ajánlatkérő eljárásrendje
Kérdés: Közszolgáltatást végző társaságunk pályázni szeretne a TÁMOP-2.1.3.C-12-re. Az elbírálási időszak alatt szeretnénk lefolytatni egy eljárást a közbeszerzési törvény 40. §-a (3) bekezdésének megfelelően. A projekt összköltsége valószínűleg nem haladja meg a 25 millió forintot, az ajánlatkérő az új Kbt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerint jelentkezett be. Milyen eljárásrend alkalmazását javasolják?
10. cikk / 18 Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
