Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabály értelmében a kizárólagos jog nem más,mint jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy, vagy csakkorlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenységfolytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásravonatkozó rész szerinti közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor neméri el a VI. fejezet szerinti mindenkori nemzeti értékhatárok felét. Ennekmegfelelően a 299. § (3) bekezdésének tartalma szerint szükséges elkészíteni azajánlattételi felhívást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...lefolytatott közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a Kbt. VI. fejezete szerinti mindenkori nemzeti értékhatárok felét, vagy legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni akkor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az egyszerű eljárás nem keverhető össze az egyszerűsített eljárással. Míg az egyszerű eljárás értékhatárhoz kötött (nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések), addig az egyszerűsített eljárás (amelynek szabályait a jogalkotó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Pótmunkák megrendelése

Kérdés: Az ajánlati felhívásban van-e lehetőség arra, hogy a pótmunkákról is rendelkezzen az ajánlatkérő, vagy pótmunkák esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás módosítása, kiegészítése, esetleg új eljárás kiírása szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...is kitér – értelemszerűen – a pótmunkákra.Felhívjuk a figyelmet ezzel kapcsolatban a Kbt. 296. §-ának d) pontjára, amely a nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzésekre, az egyszerű eljárásra vonatkozik. Az említett jogszabályhely alapján ugyanis még az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] ...a határidő meghosszabbításának indokát egyaránt. Az ajánlattételi határidő lerövidítésére azonban nincs lehetősége.A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések körében az ún. meghívásos eljárásnál, a két szakaszból álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, a különös közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályai között egyaránt tartalmazza az egyszerűsített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Hirdetmény egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban hol kell közzétenni a hirdetményt? Mit kell kötelező jelleggel tartalmaznia az ajánlati felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] ...értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja az általános közbeszerzési eljárásoknál meghatározott mindenkori nemzeti értékhatárok felét; vagy legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.